139 talált cikk a pénzforgalom kifejezésre

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".

Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki gépkocsit lízingel. Hogyan kell helyesen a zártvégű pénzügyi lízinget lekönyvelni?

Kérdés: Az önkormányzat kis értékű tárgyi eszköz beszerzése esetén melyik könyvelési megoldás jogszerű: T eszközbeszerzés ktg.-e – K bankszámla T befejezetlen beruh. szla – K bankszámla T tárgyi eszköz számla – K befejezetlen beruh. szla T értékcsökkenés ktg. szla – K tárgyi eszköz szla kapcsolódó tételek

Kérdés: Milyen módszerei vannak a devizában teljesített kiadások elszámolásának? Hogyan kell helyesen végrehajtani a devizaszámla év végi értékelését?

Kérdés: Egy költségvetési szerv egy 0-ig leírt tárgyi eszközt értékesít 80 E Ft-ért. Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt helyesen elszámolni?

Kérdés: Idősek otthona pénztárosa vagyok. Havonta kb. 20 millió Ft a pénztár forgalma. Az alapilletményen kívül jár-e részemre valamilyen pótlék?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselőinek határozat alapján fizetett üzemanyaggal kapcsolatos költségtérítés könyvelésének mi a helyes megoldása? A jelenlegi gyakorlat szerint a végleges kiadásként történő könyvelésre csak az IMI-programban való rögzítés és a MÁK-tabló beérkezését követően kerül sor. Javaslatot kérnénk az idei évtől hatályba lépő bérlet és étkezési juttatás adóköteles részének, valamint a számlázott tételek könyvelésére is. Önkormányzatunknál havi megrendelés alapján vásároljuk meg a bérletet, melyről számlát kapunk. Mivel a havi rendelés darabszáma a hóközi változások miatt nem pontos, így előfordul, hogy 1-2 db bérlet megmarad. Ezeket a bérleteket a BKV visszaveszi, de már nem a bérlet teljes árát utalja vissza, hanem csökkenti a kezelési költség összegével. Az étkezési jegyeknél évi megrendelés alapján egy számlát kapunk. Az életbe lépő jogszabályi változások alapján a bérlet és az étkezési jegyek egy része adóköteles természetbeni juttatás. Véleményünk szerint az adóköteles részt az IMI-programban rögzíteni szükséges. Így a leszámlázott tétel egy része a MÁK által megküldött tablóban is megjelenik.

Kérdés: Szeretnénk az önök véleményét is megismerni az étkezési utalvány főkönyvi könyvelésben történő elszámolásával kapcsolatban. Önkormányzatunk teljes intézményi körre közbeszerzési eljárást folytatott le az étkezési utalványok beszállítói körére. A költségvetés egységesen 4000 Ft/fő étkezési hozzájárulást biztosít a foglalkoztatási körbe tartozó köztisztviselő, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók számára. A közbeszerzési eljárást elnyerő cég a 4000 Ft-os vásárlási utalványt 3800 Ft-ért számlázza úgy, hogy a beszállító telephely 4000 Ft/hó/főről kiállítja a számlát, majd a központi telephely a 200 Ft/hó/főről jóváíró számlát küld. A szerződés szerint önkormányzatunknak a két számlából értékkülönbözetet kell kiegyenlíteni, azaz a 3800 Ft/hó/fő összeget. Szeretnénk tudni, hogy a kincstári bérszámfejtésnek milyen összeggel jelentsük az utalványt, a dolgozóval milyen értékben vetessük át?

Kérdés: Jár-e ún. mankópénz a köztisztviselőnek, aki a pénztárosi teendőit pénzügyi előadóként, egyéb teendői mellett látja el? Egy polgármesteri hivatalban dolgozom. Feladataim közé tartozik többek között a pénztár kezelése is. A hivatalban rendelet vagy szabályzat nincs a mankópénzzel kapcsolatban. A mankópénz adható, vagy kötelező juttatás-e egy költségvetési intézményben?

Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?