2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.

Kérdés: Felmentési idő tartamára jár-e a bérkompenzáció?

Kérdés: A 180. számban megjelent 3435. sz. kérdésben foglalkoznak a dolgozók részére ingyenesen biztosított parkolóhely adózásával. Városunkban fizetős parkolási rendszer működik, azonban a hivatalunk melletti területen a parkolás a hivatal által kiadott engedélyek alapján ingyenesen történik. A gépkocsival rendelkező, parkolási engedélyt igénylő dolgozók részére kiadásra kerül a hivatali engedély. Az engedély megléte azonban nem garantálja, hogy a dolgozó részére biztosan rendelkezésére is áll a parkolóhely, mivel a parkolóhelyek száma korlátozott, és a dolgozók részére kiadott parkolási engedélyek mennyisége lényegesen meghaladja a parkolóhelyek számát. Ilyen esetben az ingyenesen igénybe vehető parkolóhelyek után kit és milyen mértékű adófizetés terhel?

Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott, miszerint díszpolgári címet adományoz olyan személyeknek, akik a községben kimagasló társadalmiszerep-vállalást végeznek. A rendeletben van egy olyan pont, miszerint a kitüntetetteket haláluk esetén az önkormányzat saját halottjának tekinti. Sajnos most bekövetkezett az a szomorú esemény, hogy a közel 15 éve kitüntetett személy elhunyt, az önkormányzat viseli a temetési költségeket. Könyvelési szempontból ez se nem köztemetés, se nem temetési segély. Kérdésem, milyen főkönyvi számot és milyen szakfeladatot kell használni?

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?

Kérdés: Mik a társulás átalakításának – megszűnés, jogutód nélküli megszűnés – főbb szempontjai? Lehetséges-e ez pályázat miatti elidegenítési tilalom és terhelési tilalom esetén?

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.

Kérdés: Milyen jogcímen lehet kifizetni a kisebbségi önkormányzat elnökének hivatali utazásai költségtérítését, és hogyan kell azt dokumentálni? A hivatali utak hivatali jellegének bizonyítására milyen dokumentumokat kérhetünk (pl. szakmai beszámoló stb.)?

Kérdés: Intézményünk területén a parkolásért fizetni kell. Erre a célra 2 db parkolóautomata áll rendelkezésre. Egy autójával itt parkoló cég visszamenőleg 2013. január hónapig kéri az intézménytől, hogy állítson ki részére áfás számlát a megküldött parkolásról parkolójegyek alapján. A probléma lényege, hogy parkolójegyet csak akkor ad ki az automata, amennyiben befizetésre kerül a pakolás díja. A parkolóórákat naponta ürítik, a benne található pénzösszeg bevételezésre és könyvelésre kerül az adott napon. Ha utólag számlát állítanánk ki a cég részére, akkor kétszeresen szerepelne könyveinkben. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Kiadható visszamenőleg 2013. januárig számla? Amennyiben igen, hogyan alakul a könyvelési tétele?