Találati lista:
1151. cikk / 2289 Hallgatói toborzás áfája
Kérdés: Nem EU-s országban lévő vállalkozás hallgatói toborzást végez magyar felsőoktatási intézmény számára. A szolgáltatást leszámlázza. Kinek kell fizetni az áfát?
1152. cikk / 2289 Behajthatatlan követelés
Kérdés: Központi költségvetési szerv lemondhat-e követeléséről a vállalkozással történő megállapodás alapján?
1153. cikk / 2289 Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
1154. cikk / 2289 Tárgyi eszközök üzembe helyezése
Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
1155. cikk / 2289 Intézkedési terv nyilvántartása
Kérdés: A belső ellenőrzési vezető köteles az intézkedési tervekről a beszámolóban beszámolni, és a Bkr. 50. §-ának (1)–(2) bekezdései szerinti nyilvántartást vezetni. A belső ellenőrzés eredményeként létrejött intézkedési terv nyilvántartásának vezetése valóban a belső ellenőrzési vezető feladata, vagy az ellenőrzött szerv, szervezeti vezetőjéé? Kinek a felelősségi körébe tartozik az intézkedések és az ellenőrzések nyilvántartása?
1156. cikk / 2289 Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?
1157. cikk / 2289 Adómentes kulturális szolgáltatás
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 2013. január 1-jétől évi 50 ezer forintig adómentesen adható kultúrautalványt moziban nem lehet felhasználni, illetve ha az utalvány moziban is beváltható, akkor a juttatás nem lehet adómentes. Kérdésünk továbbá, hogy a kulturális szolgáltatások körébe konkrétan milyen intézmények szolgáltatásai tartoznak?
1158. cikk / 2289 Új eljárás lefolytatása a közbeszerzési eljárásban érvénytelennek nyilvánított rész tekintetében
Kérdés: Az intézet mint ajánlatkérő uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított főzési alapanyagok beszerzése tárgyában. A termékkört az ajánlatkérő 6 részre bontotta fel, majd az ajánlatok értékelése során a 6 részből egy részt (tej, tejtermékek) érvénytelennek nyilvánított. Az érvénytelennek nyilvánított rész termékkörének beszerzése céljából az ajánlatkérő eljárhat-e a Kbt. 120. §-ának e) pontja szerint?
1159. cikk / 2289 Pénzügyi szakügyintéző szakképesítés
Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunkba került egyik dolgozó a Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézetében 2011-ben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 553430100105504 azonosító számú pénzügyi szakügyintéző szakképesítés-elágazás megszerzését igazoló bizonyítványt kapott. Sajnos a jelzett azonosító számot az Országos Képzési Jegyzékben én nem találom, s értelmezni sem tudom ezt a bizonyítványt. A kérdésem az, hogy igazol-e a bizonyítvány valamilyen szakképesítést?
1160. cikk / 2289 Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
