2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre többek között: "a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat". Ez a rendelkezés ellentétben van-e az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben a pénzügyi ellenjegyzés fogalmával? Mikor van a jegyzőnek ellenjegyzési jogköre kötelezettségvállalás esetén?

Kérdés: Melyek a 2010/2011. évi költségvetésből származó kedvezményes étkezési normatíva igénylésének jogosultságára, feltételeire, elszámolására és a jogtalanul igénybe vett normatíva visszafizetési feltételeire vonatkozó szabályok? Az étkeztetést kiegészítő tevékenységként végeztük, és ezért az alapító okiratban nem szerepel, 2009. szeptember 15-e előtt pedig kisegítő tevékenységet végeztük.

Kérdés: Tagintézmény-vezetőként dolgozom egy szakközépiskolában, határozott idejű magasabb vezetői megbízással rendelkezem 2017. június 30-ig (Kjt. 23. §). 2013 szeptemberétől fenntartóváltás lesz intézményünkben, egyházi fenntartásba kerülünk. Érvényben marad-e a vezetői megbízásom, hiszen "elvileg" az átvétel során semmilyen érdeksérelem nem érheti a nevelőtestület egyetlen tagját sem? (Az intézményben 2010. 08. 26. óta vagyok magasabb vezető.)

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?

Kérdés: Meg kell-e különböztetni szakos, illetve nem szakos helyettesítés óradíját? Korábban volt ilyen szabály. Tehát ha matematikaórára biológia szakos megy helyettesíteni, akkor a biológusnak teljes túlóradíj jár?

Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálog­adós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálog­házunk a pénzintézet felé. Zálog­házunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutam­idő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálog­­házunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálog­házunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?

Kérdés: Cégünk zártkörűen működő részvénytársaság formában működik (továbbiakban: társaság), a régió önkormányzataival kötött együttműködési szerződés alapján egy általunk kitalált fantázianéven papíralapú utalvány nyomtatványokat gyártat és helyez forgalomba. Az utalvány értékesítése névértéken történik, a társaság jutalékot nem számít fel, és az utalvány használata az elfogadóhelyek között költségmentes. Az utalványtulajdonosoknak lehetőségük van az utalvány visszaváltására is a társaságunknál. A visszaváltásra jogosult utalványtulajdonosnak társaságunk a kezelési költség (2 százalék + áfa, minimum 200 Ft) megfizetésével egyidejűleg visszafizeti az utalvány értékét. A társaságnak adóköteles bevétele csak a kezelési költségből (visszaváltási jutalékból) van. Az utalvány előállításához, forgalmazásához, reklámozásához történt beszerzések (pl.: nyomdai költség, tervezési díj, helyiség­bérlet, könyvelési díj) előzetesen felszámított adója levonásba helyezhető-e? Megalapozza-e a társaság adólevonási jogát az adóköteles utalvány-vissza­váltási jutaléka mint egyedüli adóköteles ellenérték?

Kérdés: A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A fenti jogszabály alapján a közalkalmazott csak akkor kérheti a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését (nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulása esetén), ha már a 40 év szolgálati időt megszerezte? A dolgozó 2014 márciusában fog rendelkezni 40 év szolgálati idővel, és kéri közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését 2014. április 30-ával. Felmentési ideje (8 hónap) 2013. szeptember 1-jétől 2014. április 30-ig tartana, a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján 2014. január 1-jétől kezdődően 2014. április 30-ig lenne mentesítve a munkavégzés alól. Vagy a felmentési idő kezdőnapja csak akkor kezdődhet, mikor már a 40 év szolgálati időt ténylegesen megszerezte, vagyis 2014. áprilistól indulna a nyolc hónap?

Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munka­viszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munka­viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.

Kérdés: 2013. január 1-jétől az önkormányzattól átkerültem a járási gyámhivatal állományába. Az önkormányzatnál jogi végzettségem ellenére I. besorolási osztály, gyakornok elnevezésű besorolási fokozat, 1. számú fizetési fokozatba soroltak, az I. besorolási osztály fogalmazó elnevezésű besorolási fokozat, 2. számú fizetési fokozat helyett. Az önkormányzatnál megilletett az illetménykiegészítés, az alapilletmény 20%-a. A kormányhivatal a helytelen besorolás miatt újra besorolt, de már csak 10%-os illetménykiegészítéssel. A fentiek miatt hátrány ért az előző munkáltatómnál, mert kevesebb illetményt állapított meg, mint járt volna, de hátrány ért az új munkáltatómnál is, mert illetményem összességében csökkent az előző munkáltatónál lévőhöz képest, annak ellenére, hogy a Kttv. szerint illetményem nem csökkenhetne, hiszen ugyanazt a munkakört látom el.