2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat alapítvány tulajdonában lévő területen 9 évvel ezelőtt szabadtéri színpadot építtetett. Most szeretnénk ezt a színpadot átadni az alapítványnak, cserébe ő karbantartaná, és 20 éven keresztül évi 4 alkalommal ingyenesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátaná. Lehetséges-e ilyen szerződést kötni, ha igen, hogyan történik az átadás könyvelése?

Kérdés: A közalkalmazott 36,5 év munkában töltött idő utáni elhalálozása esetén jár-e az örökösök részére a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója öregségi nyugdíjasként határozatlan idejű kinevezéssel köztisztviselőként dolgozik 2013. június 30-ig. A nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az új jogszabályok miatt munkaviszonyának megszüntetését kérte a fenti időponttal. A változást 04. 30-ig bejelentette a nyugdíjfolyósító részére is. Önkormányzatunknak viszont bizonyos feladatok ellátására szüksége van továbbra is a munkájára. Köthetünk-e vele megbízási szerződést meghatározott feladatok ellátására, ha igen, érinti-e ez a nyugdíjának szüneteltetését, vagy csak a keresetkorlát vonatkozik rá?

Kérdés: Munkatársunk egy 60 km-re lévő városból jár be naponta vonattal a munkahelyére. A távolság miatt általában gyorsvonattal utazik. Május hónaptól a gyorsvonatokra pótjegyet kell váltani a bérlettel rendelkező utasoknak is. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a munkába járáshoz vásárolt havibérlet árán felül megtéríthetjük-e adómentesen a gyorsvonati pótjegy árát.

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben adásvételi szerződést kötött az XY Zrt.-vel. Az adásvétel tárgya egy korábban ipari ingatlanként funkcionáló, 33 000 m2 összterületű, az ingatlan-nyilvántartásba telephelyként megnevezett telek volt. A felek szándéka egy olyan teljesen "üres" építési telek értékesítésére irányult, melyet az XY Zrt. a későbbiekben beépítésre szánt. Az adásvételi szerződésben önkormányzatunk vállalta, hogy a telken álló minden épület, építmény bontásáról gondoskodik a teljesítés időpontjáig, mely szerződéses kötelezettségéről önkormányzatunk jogerős bontási engedély birtokában intézkedett is, és a bontási munkálatok lefolytatására az ingatlanértékesítés időpontjáig sor is került. Az ingatlanértékesítés időpontjában a telken már csak egy áramszolgáltató berendezéseket tartalmazó transzformátorállomás, illetve egy – már korábban lebontott épület sarokrészében elhelyezkedő, a villamos berendezés működéséhez szükséges – kapcsolóház maradt (ezek lebontása szintén meg fog történni), melyek területaránya összességében a teljes telek összterületéhez képest a 0,8%-ot sem érik el. Az eset körülményeihez tartozik még, hogy a helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmaz, csak maximális beépítettségi határértéket. A fenti tényállás alapján kérdésünk, hogy helyesen jártunk-e el, amikor az adott esetben az Áfa-tv. építési telek értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztuk?

Kérdés: Intézményünk (GESZ) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az önkormányzat szeretné "visszavenni" a konyha működtetését, és saját maga ellátni a feladatot. A GESZ keretein belül üzemelne a konyha, nem önálló intézményként. A vállalkozótól átvett dolgozókat, illetve a GESZ egyes ügyintézői munkakört betöltő/betöltendő ügyintézőit tudnánk-e Munka Törvénykönyve szerint alkalmazni, vagy csak közalkalmazotti foglalkoztatás jöhet szóba?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 2015-ben szeretné a nők 40 éves kedvezményes teljes nyugdíját igénybe venni. 2016. 07. 19-én lenne esedékes a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése. A hatályon kívül helyezett Ktv. 49/E. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerint a fenti jogcímen járt volna a kifizetés. A 2011. évi CXCIX. tv. nem rendelkezik a hasonló esetekről. Jár-e munkatársunknak a nyugdíjba vonulásakor a jubileumi jutalom?

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.