2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Munkaügyi problémám tisztázásához kérném a segítségüket, illetve állásfoglalásukat. Munkaviszonyom jelenlegi munkahelyemen 2012. 02. 13-án kezdődött, nonprofit kft.-nél szociális és mentálhigiénés munkatárs munkaköri megnevezéssel. Ehhez a munkakörhöz szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettséggel rendelkezem, melyet 2006-ban szereztem, és az OKJ-száma 54 8933 04. A besoroláshoz a Kjt.-t alkalmazták, számomra érthetetlen okból. Minden munkaviszonyomról bemutattam a munkáltatói, valamint a NAV-igazolást, de a bemutatott iratoknak csak egy részét nézték át a szolgálati idő összeszámolásához. Besoroltak a D fizetési osztály 4. fizetési fokozatába, a besorolási béremet 108 000 forintban állapították meg. 2012. 05. 31-én ez a munkaviszony megszűnt, és 2012. június 1-jétől a PMIK lett az új munkáltató jog­utódlással. Itt is betettem a személyi anyagaim közé az összes igazolást a munkaviszonyaimról. A helyzet azonban csak annyit változott, hogy "szociális munkatárs" lett a munkaköri megnevezésem, az E fizetési osztályba kerültem, de maradtam a 4. fizetési fokozatban, a bérem nem változott. A közalkalmazotti kinevezést készítő gazdasági ügyintéző arra a kérdésemre, hogy miért 10 évet állapított meg szolgálati időnek, nem tudott elfogadható és logikus magyarázatot adni. Ez a besorolás, úgy gondolom, nem megfelelő, anyagilag és szabadság szempontjából is hátrányosan érint.
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
– -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
– -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
– -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
– 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
– 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
– 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
– -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
– -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2012. június 12-i, 3192. számon megjelent – Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása I. című – válaszával kapcsolatosan az alábbi kérdésem lenne. A polgármesteri hivatalhoz 1990. március
16-án áthelyezéssel kerültem az Mt. hatálya alól, így én az adott válasz alapján úgy értelmeztem, hogy rám is vonatkozik a 40 éves jubileumi jutalom. A cikket megmutatva a hivatal személyügyi referensének, azt a választ kaptam, hogy ez nem így van, rám nem vonatkozik, mert nem lehet az áthelyezést figyelembe venni.

Kérdés: Önkormányzatunk a régió turizmusának fellendítésére létrehozott program keretében kapcsolatba került egy főtevékenységként vízi személyszállítást végző zrt.-vel (továbbiakban: XY Zrt.). Az XY Zrt. többek között egynapos hajókirándulásokat is szervez, melyek során saját szolgáltatásokat (hajózás, idegenvezetés), valamint más adóalanyoktól igénybe vett szolgáltatásokat (ebéd, borkóstoló, kisvonat) egyaránt nyújt ügyfelei részére. Az önkormányzat és az XY Zrt. együttműködése, illetve az XY Zrt. tevékenységének támogatása kapcsán kérdésként merült fel, hogy az említett egynapos hajó­kirándulás utazásszervezési szolgáltatásnak minő­sül-e az általános forgalmi adózás szempontjából, vagy azokra az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok nem alkalmazhatók, és így az általános szabályok szerint kell megítélni azokat?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a Ktv.-hez viszonyítva megváltozott a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető jogviszonyok köre. Az új szabályozásból nem tűnik ki, hogy a GYES, valamint a sorkatonai szolgálat ideje figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomnál. A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idők újraszámolásánál ezen időszakokat figyelembe vegyük, vagy hagyjuk figyelmen kívül?

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a műszakpótlék a szociális ágazatban? Beosztás reggel 7-től este 7-ig, este 7-től reggel 7-ig mindig azonos kezdettel, megszakítás nélküli beosztással.

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója a munkába járásához csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt (csak autóbusz). Jogosítványa személygépkocsi vezetéséhez nincs, csak motorkerékpárhoz. Értelmezésünk szerint a jogszabály a munkába járás költségeihez saját gépjármű használatát engedélyezi 9 Ft/km költségtérítéssel. A téli időszakot kivéve saját motorkerékpárján jár dolgozni, ami után nem fizetünk semmiféle térítést neki. A kérdésem az, hogy nincs-e valami alternatív megoldás, hogy számára a munkába járás költségeihez valamilyen formában térítést nyújtsunk?

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.

Kérdés: Önkormányzatunk nettó 130 millió Ft (+32,5 millió Ft [fordított] áfa) vételár ellenében vásárolt meg 2009 végén egy sporttelepet. Ezt követően az ingatlancsoport egy városi sportegyesület részére került bérbeadásra, egyúttal a sporttelep üzemeltetésére is megbízást kapott ugyanez a sportegyesület. A sportegyesület részéről az önkormányzat számára az ingatlan hasznosítási jogáért fizetett bérleti díj 250 000 Ft + áfa/hó. Az önkormányzat a sportegyesület részére 1 000 000 Ft + áfa/hó üzemeltetési díjat fizet, amelynek fejében a sportegyesület üzemelteti, karbantartja a létesítményt, a hozzá tartozó technikai berendezésekkel együtt, egyúttal pályahasználatot biztosít a városi iskolák és óvodák, valamint a polgármesteri hivatal által szervezett versenyek, találkozók céljára. Levonhatja-e az önkormányzat a vásárláskor felszámított, illetve az üzemeltetési díj kapcsán megállapított áfát?