Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.
Részlet a válaszából: […] ...ha az a szerződés, amelyből a pénztartozás keletkezett, 2004. május 1-jét követően jött létre. Nem alkalmazhatók a Ptk. módosított rendelkezései a 2004. május 1-jén, vagy azt megelőzően kötött szerződésekből eredő azokra az ügyleti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Befejezetlen beruházás selejtezése

Kérdés: Önkormányzatunknál előfordul az az eset, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott beruházások bizonyos okok miatt nem valósulnak meg. Természetesen vannak a projekteket előkészítő költségek (hatástanulmány, tervdokumentáció stb.), amelyeket befejezetlen beruházásként tartunk nyilván az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásban. Hivatkozva a 2011. 04. 05-én megjelent, 2870. számú "Befejezetlen beruházás selejtezése" című cikkükre, az a kérdésem, ha az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmazza a befejezetlen beruházás kivezetésének eljárásrendjét, akkor véleményük szerint kell-e közgyűlési engedély arra, hogy a befejezetlen beruházást a könyveinkből kivezessük? Vagy elég a jegyzői engedély (szakosztály feljegyzése alapján) a kivezetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlására aképviselő-testület rendelkezik hatáskörrel. A vagyonrendeletben aképviselő-testület többek között a tulajdonnal való rendelkezés módjáról,feltételeiről, a tulajdonosi jogok képviseletének és gyakorlásának rendjéről,az egyes jogkörök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Közalkalmazott vezetők 2011. évi szabadsága

Kérdés: A 2011. évi változások következtében hogyan alakult a magasabb vezetők szabadsága a közoktatási intézményekben?
Részlet a válaszából: […] ...adni a munkakörük alapján járó 25 nap pótszabadságot.Az Alkotmánybíróság azonban a megbízott vezetők szabadságátérintő rendelkezéseket, vagyis a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdését a 11/2011.(III. 9.) AB határozatban alkotmányellenesnek nyilvánította,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Téves besorolás, elévülési idő

Kérdés: A 146. számukban olvastam, hogy a technikai dolgozókat nem csak "A" fizetési osztályba lehet besorolni. Én 8 évet dolgoztam le egy munkahelyen, és úgy tűnik, hogy végig rossz fizetési osztályba besorolva dolgoztam mint konyhalány. 2000 augusztusában léptem be az intézménybe, mint nyugdíjas munkavállaló (közalkalmazott), és 2008. december 31-ével végleg nyugdíjba vonultam. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezem (mint varrónő), és van még mellette könyvelői végzettséget igazoló oklevelem is. Érettségim nincs. Az lenne a kérdésem, hogy milyen kategóriába kellett volna engem besorolni? Ha nem jó kategóriába soroltak be, akkor mit tehetek? Annyit tudok, hogy a munkajogi elévülési idő 3 év. Ez pontosan mit jelent az én esetemben? Kérhetem-e azt, hogy vizsgálják felül a régi besorolásomat, és ha igen, akkor meddig kötelesek kártérítésre és milyen összegben? Sajnos mint folyamatosan működő intézmény a hétvégeken is kellett dolgoznunk, arra sem járt semmilyen pótlék. A tudomásomra jutott, hogy azoknak, akik még ott dolgoznak, felülvizsgálják az ügyüket.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. Ha tehát ez alapján Önt magasabbfizetési osztályba sorolás illette volna meg (a végrehajtási rendelet akkorhatályos rendelkezése nem csak "A" fizetési osztályba sorolást engedett meg),úgy a munkajogi elévülési időn, tehát valóban három éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Szakfeladat meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.
Részlet a válaszából: […] ...illetve azalapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladatként meghatározott,valamint alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időleges szabadkapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás nyújtása, ellenőrzése

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: – a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, – a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat a támogatás erejéigbelső pénzügyi ellenőrzéssel is érvényesítheti tulajdonosi jogait. Jogszabályokban nem található rendelkezés a továbbitámogatást illetően, azaz amikor a nonprofit kft. ad támogatást azönkormányzattól kapott pénzből, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?
Részlet a válaszából: […] ...XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), illetve a PolgáriTörvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozórendelkezései alapján dönthető el. Az Art. 178. § 17. pontja értelmében:17. kapcsolt vállalkozás:a) az adózó és az a személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...hivatala)köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára, ugyanakkor nemterjed ki – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a helyi önkormányzatfeladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Házi segítségnyújtás keretében foglalkoztatott szociális gondozóra vonatkozó képesítési követelmények

Kérdés: Munkavállalónkat közalkalmazotti jogviszonyban, a települési önkormányzat által fenntartott szociális intézményben házi segítségnyújtás szakfeladaton, szociális gondozó munkakörben szeretnénk foglalkoztatni. Nevezett legmagasabb iskolai végzettsége jelenleg szakmunkásképző intézet szabó szakmában, melyet 1976-ban végzett. Egyéb, szakirányú végzettséggel, szakképzettséggel még nem rendelkezik. A fizetési fokozat megállapításához beszámítható-e az alábbi jogviszonya: Videoton Holding Kft. (2003. 01. 13.-2003. 07. 13.)?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésből nem derül ki olyan körülmény, melyalapján – figyelembe véve a képesített személyek alkalmazására vonatkozóátmeneti rendelkezéseket is – az érintett mentesülhetne e követelmény alól.Az adott személy tehát szociális gondozó munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Visszaigénylés elévülése

Kérdés: Szervezetünknek visszaigénylendő áfája van, amit évek óta továbbvihetőként görget. Hallottuk, hogy az adókövetelés is elévül, ez érdekelne, hogy honnan számoljuk az elévülést. Könyvelőnk szerint onnan kell kezdeni az elévülés számítását, amikortól rátesszük a folyószámlára, nem a tényleges keletkezéstől. Amíg csak görgetjük, addig nem számít az elévülési idő.
Részlet a válaszából: […] ...adólevonási jog, illetve a visszaigénylési jog elévüléseszempontjából az Art. elévülésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Az Art. 164. § (1) bekezdése alapján az adó megállapításáhozvaló jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
128
129
130
229