2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?

Kérdés: Kérdésünk, hogy az önkormányzat és intézményei közötti vagyonmozgások (telek, épületek, gépek stb.) térítésmentes átadás-átvételnek minősülnek-e, vagy csak egyéb növekedésnek-csökkenésnek?

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?

Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 44/A. §-ában meghatározott, már több éve megállapított, százalékos illetménykiegészítést nem pénzben, hanem cafeteria-rendszerben, utalványok formájában szeretné a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek kifizetni. Véleményünk szerint ez ellentétes a Ktv. 44/A. § (5) bekezdésével, illetve a 49/A. § (1) bekezdésével, ugyanis a 44/A. § (5) bekezdése kimondja, hogy a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem lehet csökkenteni, továbbá a 49/A. § (1) bekezdésében az a rendelkezés található, hogy a köztisztviselőt a Ktv. 42-48. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. A fentiek véleményünk szerint nem teszik lehetővé, hogy a köztisztviselő beleegyezése nélkül utalványok formájában kapja illetménye egy részét. Jól gondoljuk-e?

Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 63. §-a tartalmazza a felújításokra vonatkozó szabályokat. A hivatkozott jogszabályhely alapján lehetőség van arra, hogy az irányító szerv a felújításokat központilag kezelje. Az Ámr. 63. § (2) bekezdéséből csak annyit lehet megtudni, hogy központosított kezelés esetén az irányító szerv meghatározza a célokat, és a felújítással érintett költségvetési szerv részére év közben előirányzat-módosítással biztosítja a fedezetet. A felújítás előirányzatainak központosított kezelése esetén a felújítási munkákat végző vállalkozóval ki köti meg (és ki veszi kötelezettségbe) a vállalkozási szerződést, az irányító szerv vagy a felújítással érintett költségvetési szerv?

Kérdés: Nem egészen világos, hogy a vezetői munkakörökkel kapcsolatos jogszabály-módosítás vonatkozik-e az évek óta vezetői beosztásban lévőkre, vagyis át kell-e minősíteni őket kinevezett vagy megbízott vezetőkké, és a módosítások alapján kell a munkakörüket, az illetményüket, a szabadságukat megállapítani, vagy csak a 2009. január 1-je után felvett vezetőkre vonatkozik?

Kérdés: Megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk egy értékesítőt, akinek az a dolga, hogy termékeinket értékesítse. A feladatot saját gépkocsijával látja el. Kérdésem az, hogy ha kiküldetési rendelvényt tölt ki, vagy útnyilvántartást vezet, és az APEH-üzemanyagárak, illetve fogyasztási normák szerint elszámolja a költségét, akkor számára adómentes gépkocsi-költségtérítésként számfejthetjük-e az összeget? Vagy pedig ez az összeg is bevételként kell, hogy szerepeljen nála, és a nyilatkozata alapján 50%-kal csökkentjük az így kijött adó- és járulékalap-előleget, vagy a másik 50% után mindent meg kell fizetni?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény gazdasági vezetője vagyok. Gazdasági mérnök diplomát szereztem 2006-ban, valamint mérlegképes könyvelői oklevelem van, melyet 1998-ban szereztem. "F" fizetési osztályba soroltak. Jogos-e? Szerintem a mérlegképes könyvelői szakképesítés további szakképzettség, és "G" fizetési osztály lenne a helyes besorolás.

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál letéti számlára érkezik adomány (T3571 letéti számla – K 488171 letéti bevétel). Bankszámláról kiegyenlítjük a szállítót, amire az adományt fordítottuk, de a 488171-nek megmarad az egyenlege. 27-es űrlap szerint meg kell egyezni év végén a 3571-nek és a 488171-nek. Ezt az összeget hová kell áttenni a 48871-ről? Bevétel-e (9)?