2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Leköszönő polgármesterünk több mint 20 évig volt folyamatosan polgármester. A ki nem vett szabadságát hány évre visszamenőleg kell kifizetni, milyen összegben és milyen módon?

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat. A munkaidő-nyilvántartás szabályairól, felelősségéről és módjáról szeretnék tájékoztatást kérni.

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy az önkormányzatnál, illetve költségvetési szerveknél a 2012. évet megelőzően közhasznú, illetve közcélú jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló jogviszonyát a közalkalmazotti fizetési osztályának megállapítása során, illetve jubileumi jutalomra jogosító időként figyelembe kell venni? Ezzel szemben a 2012-től létesített közfoglalkoztatási jogviszonyokat sem a fizetési fokozat megállapításánál, sem a jubileumi jutalomra jogosító időként nem lehet figyelembe venni?

Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás – pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások – esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?

Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?