714 talált cikk a részlet kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében mi írja elő azt, hogy a képviselő-testületnek jóvá kell hagyni a gazdasági társaság beszámolóját? Milyen törvényi kötelezettsége van még a gazdasági társaságnak a tulajdonos önkormányzat felé?

Kérdés: Az intézmény központi költségvetési szervként működik, gazdálkodását a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok alapján végzi. Az elmúlt időszakban az egyik igazságügyi alkalmazottjának szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Az érintett alkalmazott a jogviszony megszűnésének időpontjában hatályos tanulmányi szerződéssel rendelkezett. A szolgálati jogviszony megszüntetésére a „Megállapodás igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről” elnevezésű okirat alapján került sor, amelyet a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott írt alá. A megállapodás rendelkezik a tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség mértékéről, és annak alapján az igazságügyi alkalmazottat a tandíj és a távolléti díj 25%-ának visszafizetésére kötelezi. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem készült külön okirat, amely a követelés részbeni elengedéséről, illetve a visszafizetési kötelezettség ilyen mértékű meghatározásának indokáról rendelkezett volna, és amely pénzügyi ellenjegyzéssel ellátásra került volna.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekben kérjük véleményüket:
– Keletkezik-e az intézmény javára követelés a tanulmányi szerződés alapján a tandíj és a tanulmányi szerződés alapján kifizetett távolléti díj tekintetében?
– Amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben gyakorolható méltányosság a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés során?
– Megalapozhatja-e önmagában a munkáltatói döntés a követelés részbeni elengedését, vagy ehhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló írásbeli méltányossági kérelme?
A gazdálkodási terület álláspontja szerint a tanulmányi szerződés rendelkezései alapján az intézmény javára követelés keletkezik, amelyre figyelemmel alkalmazandóak az Áht. 97. §-ában foglalt rendelkezések. Ennek értelmében a költségvetési szerv követeléséről kizárólag jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő körülmények alapján mondhat le.
Az érintett ügyben az igazságügyi alkalmazott írásbeli méltányossági kérelmet nem terjesztett elő. Tudomásunk szerint ugyanakkor szóbeli kérés alapján a nettó távolléti díj, valamint a tandíj 75%-ának megfizetése alól mentesült.
Az intézményvezető álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés mértékének meghatározása munkáltatói jogkörbe tartozik.
Az érintett tanulmányi szerződés szerint a támogatás az oktatási és vizsganapokra biztosított munkavégzés alóli mentesítésre és a tandíj megfizetésére terjed ki. A tanulmányok időtartama: 2025. szeptember 19. napjától 2027. július 15. napjáig.
A tanulmányi szerződés releváns rendelkezései az alábbiak:
„A képzés ideje alatt, illetve a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiállításának dátumától számított 1,5 évig a munkáltatóval fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.”
„A 4. pontban biztosított szabadidő és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az igazságügyi alkalmazottat távolléti díj illeti meg.”
„Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a 3. pontban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, valamint, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszonyát a jelen szerződés hatálya alatt megszünteti, továbbá, ha lényeges szerződésszegést követ el, az intézmény jogosult a jelen szerződéstől elállni, és a támogatást a jövőre nézve megszüntetni. Jogosult továbbá az általa nyújtott támogatás összegét visszakövetelni az igazságügyi alkalmazottól. A visszakövetelés összege arányos, ha az igazságügyi alkalmazott a jelen szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.”
Az intézmény gazdálkodási szabályzatának tanulmányi támogatásokra vonatkozó rendelkezései:
„Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás (igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja részére)
7. § (1) Az Iasz. 38. § (1) bekezdés f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, önképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt az intézmény szakmai érdeke indokolja.
(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a vonatkozó jogszabályokon alapulnak azzal, hogy az intézményi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.
(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.
(4) Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja is részesülhet. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.
(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás (pl. utazás, szállás, tanulmányi szabadság) nem nyújtható.
(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazottal, intézményi taggal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.
(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre való jogosultság megállapítására.
(9) A tanulmányi ösztöndíj – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és idegennyelvi képzési támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja-tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.
(10) A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.”
A hivatkozott jogszabályi és belső szabályozási rendelkezésekre figyelemmel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti ügyben jogszerűen mellőzhető-e a követelés érvényesítése, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés.

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés: Egészségügyi tevékenységet ellátó költségvetési szerv egészségügyi eszközt vásárol 2 millió forint összegben. A fizetési feltételek lehetővé teszik 6 havi részletfizetés lehetőségét. Van-e jogszabályi akadálya, hogy az intézmény részletfizetésre vásárolja meg az eszközt?

Kérdés: Az áfa hatálya alá tartozó 2-es adószámmal rendelkező kis önkormányzat használt traktort értékesít. A használt traktor 8 éves, a beszerzés időpontjában az önkormányzat még nem volt alanya az áfának, és beszerzéskor az áfát nem igényelte vissza. A tevékenységre tekintettel, amihez a traktort vásárolta, sem lett volna jogosult visszaigényelni az áfát. Az értékesítés áfás lesz? Az adásvételi szerződés alapján a traktor vételára két részletben kerül kifizetésre, a vételár 50%-a 2026. augusztus 31-ig, a fennmaradó 50%-a 2027. augusztus 31-ig. Ebben az esetben részszámla és végszámla kerül kiállításra?

Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot adott be lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Azonban a kiadások egy része önerőt igényel, amelyet egyelőre szintén az önkormányzat fizet ki, de megállapodás szerint a magánszemélyek ezt megtérítik az önkormányzat részére. Magához a beruházáshoz is kapcsolódik 10% önerő, valamint felmerül egyes berendezések éves karbantartási költsége is. A tisztítóberendezések esetében a használatba adás már megtörtént, viszont a tanyák tulajdonába csak a fenntartási időszak végén kerülnek. Addig is felmerülnek azonban karbantartási költségek, amelyeket a lakók szintén megfizetnek az önkormányzat részére. Ebben az esetben a továbbszámlázás és az áfás számla kiállítása egyértelműbb dolognak tűnik, mivel minden évben egyszer jön számla a karbantartásról, azokat továbbszámlázzuk, áfájuk levonható. A csatlakozási díjaknál akadtunk el a folyamatban, hiszen ott a 2026-ban felmerült költséget 5 év alatt fizetik meg. Hogyan kellene azt kiszámlázni, az áfa levonható-e?
Kérdéseink a fennálló helyzettel kapcsolatban:
1. Az önkormányzat tovább kell, hogy számlázza ezeket a megtérítendő költségeket, vagy elég megkötni a megállapodásokat és az alapján fizetnek? A beruházás 10%-os önereje nagyobb összeg, amelyet 5 éven keresztül részletekben fizetnek meg.
2. Az önkormányzat áfakörbe tartozik, amennyiben számla kiállítása kötelező, akkor áfás számlát kell kiállítani? Ez esetben az eredeti kiadás áfája levonható? Akkor is, ha 5 év alatt fizetik vissza?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaköteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végez, ezért az előzetesen felszámított áfa tekintetében arányosítást alkalmazunk. Jelenleg egy olyan problémával szembesültünk, amelynek megítélésében szakmai állásfoglalást szeretnénk kérni. A gazdálkodási rendszerünkben az arányosítandó előlegáfa a 364112 – „Adott előleghez kapcsolódó arányosításba vont előzetesen felszámított áfa” főkönyvi számlán kerül nyilvántartásba. Míg a szállítói számláink közvetlen „K” rovatok esetében az arányosítandó áfa a 364124 „Más arányosításba vont előzetesen felszámított levonható áfa” számlaszámon kerül elszámolásra. Az arányosított áfa havi rendezése során azonban azt tapasztaltuk, hogy a rendszer az előleghez kapcsolódó áfarendezést nem a 364112 számlával szemben végzi el, hanem úgy kezeli, mintha az már végszámlás, „K” rovatos tétel lenne, és a 364124 főkönyvi számlát érinti. Ennek következtében a 364124 főkönyvi számlán jelentős negatív egyenleg keletkezik hónap végén, miközben a kapcsolódó végszámla még nem érkezett be, sőt akár még ki sem került állításra, így az arányosítandó előlegáfa továbbra is a 364112-n van. Álláspontunk szerint az előleg áfarészének rendezése csak a végszámla előlegbeszámító (mínuszos) sorának könyvelésekor történhetne meg, miután az előleghez kapcsolódó tételek a végszámlával ténylegesen átvezetésre kerülnek 364112-ről a 364124-re. Egy jelenleg zajló NAV-áfaellenőrzés során azt a megállapítást kaptuk, hogy a NAV álláspontja szerint az előlegszámlában szereplő áfa levonási jogát már az előlegszámla alapján, annak teljesítési feltételei fennállása esetén kell érvényesíteni az arányosítás figyelembevételével. Ebben az esetben a végszámla áfakezelése már lényegében csak technikai rendezést jelenthetne, az előleg és a végszámla közötti elszámolás révén. De a végszámla áfa-visszaigénylésre nem jogosít, mert az előlegszámlával ez megtörtént. Helyes számviteli és áfakezelési megoldásnak tekinthető-e az a rendszerlogika, amely már a végszámla be-érkezését megelőzően a 364124 főkönyvi számlán rendezi az előleghez kapcsolódó arányosítandó áfát, és ezáltal negatív egyenleget eredményez? Mivel a NAV elvárása szerint az előlegszámlában kell érvényesíteni az áfa-visszaigénylést, akkor milyen főkönyvi és analitikus kapcsolatnak kell fennállnia a 364112 és a 364124 számlák között annak érdekében, hogy a végszámla be-érkezésekor ne keletkezzen indokolatlan negatív egyenleg? A havi és az év végi áfaszámlaszámok rendezése/összevezetése milyen könyvelési lépésekkel történjen meg? Valamint elsősorban arra szeretnénk választ kapni, hogy a NAV által elvárt előlegszintű áfalevonás és az arányosítandó áfa főkönyvi elszámolása milyen könyvelési logika szerint valósítható meg helyesen?

Kérdés: Önkormányzatunk haszonbérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérleti díj megfizetése nem történt meg határidőben, ezért fizetési meghagyást kértünk. Az eljárás során a közjegyző részletfizetést engedélyezett az adósnak 23 havi törlesztőrészletben. A késedelmi kamat megállapítása a jogosult feladata. A késedelmi kamat megállapítása során a kamat alapja a számlában szereplő teljes bérleti díj összege lesz mindaddig, amíg a teljes tartozás rendezésre nem kerül, vagy a részletfizetésekkel csökkentett tőke összegét kell figyelembe venni az egyes kamatszámítási időszakokban?