700 talált cikk a részlet kifejezésre

Kérdés: Az Ávr. kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályaira vonatkozó 50. §-ának (1), valamint 55. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a pénzügyi ellenjegyzésnek (pénzügyi ellenjegyzés tartalmi meghatározása: a pénzügyi ellenjegyzés ténye és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírása) kizárólag a kötelezettségvállalás dokumentumán fizikálisan szabad megtörténnie, avagy megengedett és szabályos-e az olyan ellenjegyzési mechanizmus, melynek keretében az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartás szerinti adatainak informatikai úton történő virtuális ellenjegyzése történik meg? A folyamat következményeként a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartása a következő adatokkal egészül ki: "Pénzügyi ellenjegyző: ... Pénzügyi ellenjegyzés dátuma: év/hó/nap". Az integrált pénzügyi-számviteli szoftverben a részletező nyilvántartásokhoz kapcsolódóan a kötelezettségvállalási dokumentumok pdf-formátumban való feltöltésének lehetősége biztosított. Amennyiben az informatikai úton való pénzügyi ellenjegyzés megengedett és szabályos, abban az esetben szükséges-e többletfeltételeknek e téren a pénzügyi-számviteli szoftvernek megfelelnie (például elektronikus úton történő hitelesítés szabályrendszere, időbélyeg alkalmazása stb.)? Hivatkozással a Költségvetési Levelek 3658. sorszámú kérdés-válaszára, a fenti kérdéskörhöz a következő szövegrész szorosan kapcsolódik: "3658. válasz: Kötelezettségvállalásnak a megkötött szerződést kell tekinteni, ahol a pénzügyi ellenjegyző elsőként, majd a kötelezettségvállaló másodikként írt alá. Az aláírások egy dokumentumon kell, hogy szerepeljenek az aláírás dátumának külön-külön szerepeltetésével. Szerződés esetében rögzíteniük kell a kötelezettségvállalást."

Kérdés: Hivatkozva a 4042. kérdésszámra, szeretnénk megkérdezni, hogy mit kell az alatt érteni: "Kapcsolódó tételek: a maradvány elszámolása, annak függvényében, hogy mi az átvétel fordulónapja". Mi a teendő akkor, ha a beolvadó szerv év közbeni maradványa negatív előjelű?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben egy lakásépítésekkel és -értékesítésekkel foglalkozó céggel (építési kivitelező és ingatlanforgalmazó cég) adásvételi szerződést kötött egy többlakásos lakóépületben épülő lakásra. A kivitelezés 2015-ben indult, és várhatóan – az adásvételi szerződés szerint – 2016-ban befejeződik.
Az adásvételi szerződésben – mely a cég és az önkormányzat között jött létre – a lakás eladási áránál egy összeg szerepel, az áfa százalékos mértékének és nagyságának meghatározása nélkül. A lakás vételárának jelentős része 2016-ban kerül kifizetésre az adásvételi szerződés alapján. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Olyan esetben, amikor az adásvételi szerződésben (amelyet 2015-ben kötöttek) nincs külön rögzítve a nettó összeg, áfa, bruttó összeg, akkor jogosult-e az ingatlanforgalmazó cég (az eladó) az ellenérték 2016-ban kifizetendő összegét 5 százaléktól bármilyen mértékben eltérő áfával növelten számolni?
2. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az adásvételi szerződés 2015. évi bruttó ára (mely 27 százalékos áfát tartalmazott) a törvény alapján nem egyezhet meg a 2016-ban számított bruttó árral, mivel az áfa mértéke 5 százalékra mérséklődött?
3. Amennyiben a 2015. évi befizetésről – mely az adásvételi szerződés szerint előleg – 2016-ban számol el az eladó, milyen mértékű áfát kell felszámítania?

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. év első felében tervez beszerezni újonnan épített ingatlanokat. A kínálattól és az ingatlanok állapotától függően előfordulhat, hogy nem teljesen új ingatlanok beszerzésére is sor kerül. A 2016. január 1-jétől érvényes 5 százalékos adómérték abban az esetben is alkalmazható, ha a beszerző nem magánszemély, hanem adóalany? Van-e bármilyen jelentősége annak, hogy önkormányzatunk adószámában az áfakód nem "2", hanem "1" (mivel adóköteles tevékenységet nem végzünk)? Ugyanúgy lehet az áfa 5 százalék?

Kérdés: A Stabilitási tv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint "Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet". Kérdésünk, hogy a helyi önkormányzat ingatlanfedezetet adhat-e kormányzati hozzájárulás nélkül, vagy az ingatlanfedezetre is az adósságot keletkeztető ügyletek szabályai vonatkoznak?

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?

Kérdés: Költségvetési intézményként az ellátottaink és a dolgozóink, valamint azok hozzátartozói részére idényjelleggel üdülőt üzemeltetünk. Engedélyünk (hatósági igazolvány) a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján került kiadásra. Az üdülő igénybevételének díja önköltségi áron lett meghatározva. Üzemeltetése a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshely-szolgáltatás fogalomba nem tartozik, az üdültetés nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történik, tehát az nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Véleményünk szerint ezért az Áfa-tv. 3/A. mellékletének II. részében nevesített "Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18%" áfakulcs alá ez a szolgáltatás nem sorolható be. Üdülési díj számlázása során intézményünk 27%-os áfakulccsal számol. Szeretnénk megtudni, hogy a véleményünk helytálló-e?

Kérdés: A Vgtv. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján városunk önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn.
Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, melyben az önkormányzat megrendeli, a közszolgáltató pedig elvállalja az önkormányzat közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ingatlantulajdonostól történő begyűjtésének, elszállításának és elhelyezésének közszolgáltatási feladatait. A Vgtv. 44/D. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetnie. A közszolgáltatási díj meghatározása a Vgtv. 44/D. §-ának (2) bekezdése alapján történik. A díj mértékéről az önkormányzat rendeletet alkot. A közszolgáltatás ellátására az állam költségvetési támogatást ad az önkormányzatnak a Költségvetési tv. 2. mellékletének I. 2. pontjában részletezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására. A támogatás a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után illeti meg az önkormányzatot. A támogatás a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. Az önkormányzati rendeletben az önkormányzat a költségvetési támogatás figyelembevételével, annak összegével csökkentve állapítja meg a közszolgáltatási díjat. A közszolgáltató ezt az állami támogatással csökkentett összeget számlázza a szolgáltatást igénybe vevő lakosság felé. A tényleges díj és a lakosság által megfizetett, támogatással csökkentett összeg különbözetét az önkormányzat megfizeti (átadja) a közszolgáltatónak. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az így megtérített különbözet az Áfa-tv. hatályán kívül eső támogatásként, vagy az Áfa-tv. 65. §-a alapján a szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásoló adóköteles szolgáltatásként kezelendő-e?

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?

Kérdés: Egy általánosforgalmiadó-alany önkormányzat LEADER támogatásból ipari üzemet építtet, melyet elkészülte után bérbeadással kíván hasznosítani. A bérbe adni kívánt termelőegység műszaki tartalmában épület (ingatlan) és a termeléshez szükséges felszerelt gépsor szerepel.
1. Az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében nem választotta az áfakötelezettséget, ez esetben meg kell-e bontania a létrehozás során ki­fizetett áfát levonható és nem levonható részre? Ha igen, milyen vetítési alapon?
2. Amennyiben az önkormányzat adókötelessé teszi a lakóingatlan-bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor ezt csak 2016. január 1-jével teheti meg, avagy amennyiben 2015-ben még nem végzett ilyen tevékenységet, akkor akár az első beruházási számla vagy az első bérletidíj-számla teljesítését megelőzően is megteheti?