1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk tulajdonában álló személygépkocsit káresemény érte. Elvittük egy javító céghez, aki egy másik vállalkozással végeztette el a javítást. A javításról szóló eredeti számla (az alvállalkozó számlája) a biztosító céghez került. A?10% önrész megfizetését a javítást vállaló cég egy levél és az eredeti számla fénymásolata kíséretében kéri úgy, hogy az önrész összegét az alvállalkozó bankszámlájára fizessük meg. Mivel az alvállalkozóval intézményünk nem áll kapcsolatban, kifizethetjük-e neki az önrész összegét? Az önrész megfizetése egy levél alapján nem számlaként kerül rögzítésre, így nem osztható meg adóalapra és adóra az összeg. A vállalkozónak nem úgy kellene-e eljárnia, hogy az alvállalkozó számlája alapján az önrész összegét továbbszámlázza intézményünk részére, az önrészt pedig a vállalkozó utalja tovább az alvállalkozó számára?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű társaság egy indiai központú cégcsoport leányvállalataként működik Magyarországon. A társaság és az indiai anyavállalat között létrejött szerződés értelmében az anyavállalat egy szolgáltatáscsomag keretein belül összetett vezetői tanácsadási, illetve a cégvezetés különböző területeihez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokat (ún. menedzsmentszolgáltatást) fog nyújtani a társaság részére. A?menedzsmentszolgáltatások kapcsán az anyavállalat a szerződésben folyamatos rendelkezésre állást vállal a társaság felé, amely lehetővé teszi a társaság számára az anyavállalat szolgáltatásai-nak azonnali igénybevételét és a menedzsmentszolgáltatások körébe tartozó kérdések azonnali egyeztetését. A nyújtott szolgáltatások ellenértéke átalánydíjas alapon kerülne megállapításra, melyre az anyavállalat negyedévente lenne jogosult, az anyavállalatnál a menedzsmentszolgáltatások nyújtása kapcsán ténylegesen felmerült időráfordítások és nyújtott szolgáltatások számára tekintet nélkül. Azaz az anyavállalat abban az esetben is jogosult a megállapodásban foglalt átalánydíjra, ha az adott negyedévben egyáltalán nem történik szolgáltatásnyújtás, tekintettel arra, hogy az anyavállalat a szerződésben meghatározott menedzsmentszolgáltatások nyújtásán túl folyamatos rendelkezésre állást is vállalna a társaság felé. Az adminisztráció csökkentése érdekében a felek nem kívánnak az anyavállalat által ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról az egyes időszakok végén részletes dokumentációt vagy egyéb kimutatást készíteni. A?nyújtott szolgáltatások háttér-dokumentációját így a felek közötti szerződés jelentené, az ügylet teljesülését pedig az anyavállalat által negyedévente kibocsátott számlák igazolnák.
1. Az anyavállalat által kiszámlázott átalánydíj-szolgáltatás ellenértékének minősül abban az esetben is, ha az adott negyedévben az anyavállalat rendelkezésre állást biztosít, és nem nyújt tényleges szolgáltatást a társaság részére?
2. Jogosult-e a társaság adólevonási jogot gyakorolni az anyavállalattól befogadott átalánydíjas számlák után, függetlenül attól, hogy a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a felmerült munka-óra-ráfordításokról részletező dokumentáció, illetve kimutatás nem áll a társaság rendelkezésére?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató B16 Működési támogatás címen az OEP-től támogatást kap a konyha felújítására, melyet kis és nagy értékű tárgyi eszköz, valamint anyag vásárlására fordít a támogatási szerződés szerint. A nagy értékű tárgyi eszköz támogatására kapott összeget el kell-e határolni időbelileg (és visszacsöpögtetni az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően), annak ellenére, hogy nem felhalmozási célú a támogatás?

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.

Kérdés: Az önkormányzat részére egy közüzemi szolgáltató árengedményt biztosít. A felek megállapodása alapján a közüzemi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el az Áfa-tv. 58. §-a szerint. A felek a szerződésben fizetésihatáridő-tartási kedvezmény alkalmazásáról állapodtak meg. A szerződés szerint a közüzemi szolgáltató akkor nyújtja az önkormányzat részére a fizetésihatáridő-tartási kedvezményt, amennyiben az önkormányzat a fizetési határidőket pontosan teljesíti.
A szerződés szerint a számla fizetési határideje (esedékesség napja) az eredeti papíralapú számla kézhezvételétől számított 30 nap. A felek között létrejött szerződésben meghatározott fizetésihatáridő-tartási kedvezmény tekinthető-e az általános forgalmi adó szempontjából olyan árengedménynek, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést követően adnak?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?

Kérdés: Az önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat önkormányzati ösztöndíjrészét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő részére utalja át. Helyes-e a K506 rovat használata (ebből: központi költségvetési szervek) az önkormányzatnál? Elszámolható-e a kiadás a 2017. évi Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímmel szemben? Milyen kormányzati funkción kell megjeleníteni a kiadást?

Kérdés: Hatórás részmunkaidőre vagyok kinevezve, de 2016 novembere óta 8 órában dolgozom. Ezt úgy oldják meg, hogy mindig 2 óra túl--órának minősül. Hiába dolgoztatnak velem 8 órát, cafeteriát 6 órás munkára fizetnek.