1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és – magánhasználatot feltételezve – az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?

Kérdés: Cégünk 1 fő anyagbeszerzővel rendelkezik, aki cégautóval dolgozik. Emellett vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakör például a létesítményvezető, aki napi szinten telephelyéről a központba, vagy a telephelyek között, vagy anyagbeszerzés címén a telephelyen és a településen belül ingázik. A telephelyek és a központ is ugyanazon a településen belül található. Kiküldetési rendelvénnyel – ezekben az esetekben – elszámolható-e a saját gépkocsihasználat költsége?

Kérdés: 2012-ben terheli-e nyilatkozattételi kötelezettség a munkavállalót a munkáltatójához, ha a tőle származó éves jövedelme várhatóan meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot? A munkavállalónak kell-e nyilatkozatot adnia abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó éves jövedelme várhatóan nem éri el a 2 millió 424 ezer forintot?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?

Kérdés: Parkolóbérleteket vásároltunk az egyetem tulajdonában lévő gépkocsikra. Vásároltunk még egy bianko, tehát rendszám nélküli bérletet is arra az esetre, amikor vendég előadó, más vendég érkezik hozzánk. A rendszámhoz köthető parkolóbérletet nem terheli adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség, de a rendszám nélküli parkolóbérletre is ez vonatkozik, vagy van adó- és járulékvonzata (1,19% adóalap + 16% szja, 27% eho)? Kell-e nyilvántartást vezetni a használatáról?

Kérdés: Dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához MÁV-havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egy­azon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?

Kérdés: Egy dolgozónknak két középiskolás és egy egyetemista gyermeke van. 2011-ben 2 x 206 250 forint kedvezményt vettünk figyelembe havonta. A szülő jelezte, hogy az egyetemista gyermeke 2012 első félévére halasztást kért, így ebben a félévben passzív lesz a hallgatói jogviszonya. Ebben az esetben hány eltartottat lehet figyelembe venni, azaz ebben a félévben milyen mértékű családi kedvezményre jogosult a dolgozónk?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?

Kérdés: Idén alakult költségvetési intézmény vagyunk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, bevételünk kizárólag állami támogatás. A hétvégén kihelyezett munkaértekezletet tartottunk, teljes ellátással: útiköltség, szállás, étkezés. Hogyan szabályos a munkaértekezlet számviteli elszámolása, adózása, járulékfizetése?

Kérdés: Az egyetem megbízásából végzett kutatásban részt vevő, irányító kutatódoktor eljárásának díja adóköteles juttatásnak minősül-e? (Reprezentációs bevételét az egyetem túllépte.)