94 talált cikk a szociális ellátás kifejezésre

Kérdés: Városunkban a bentlakásos idősek otthona önkormányzati fenntartású szociális intézmény. A Szoctv., valamint az önkormányzat rendelete szabályozza, hogy az emelt szintű idősek otthonába történő elhelyezéskor az ellátást igénylőnek belépési hozzájárulást kell fizetni. Az idősek elhelyezése önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosított. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az intézményi és önkormányzati vagyon kizárólag az önkormányzat könyveiben szerepelhet. A belépési hozzájárulást az igénylők az önkormányzat fizetési számlájára fizetik be, számla az önkormányzat nevében kerül kiállításra. Az intézmény működését az önkormányzat intézményfinanszírozás formájában évente nagyobb összeggel támogatja. Az önkormányzat vagy az önkormányzat intézménye jogosult-e az egyszeri belépési hozzájárulás beszedésére, valamint a befizetett belépési hozzájárulást a könyvekbe mely főkönyvi számlákra és kormányzati funkcióra szükséges rögzíteni?

Kérdés: Az önkormányzat a művelődési házban – ami nem külön intézmény – nyári tábort szervez. A tábor rendezésével kapcsolatosan különböző kiadások merülnek fel, így többek között barkácsanyagok költsége, személyszállítás, belépődíjak, étkeztetés díja. A táborban részt vevő gyermekek részvételi díjat fizetnek. Milyen COFOG-ra kellene könyvelni a táborral kapcsolatos kiadásokat és bevételt? A kiadások közül az étkeztetést – ami napi egyszeri meleg ebédet jelent – milyen rovatra és COFOG-ra kell könyvelni?

Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.

Kérdés: Önkormányzatunk támogatói szerződést kötött egy gazdálkodó céggel, aki a rászorult családok megsegítése érdekében adományként élelmiszereket ad át az önkormányzatnak. Ezekből csomagokat állítunk össze, amelyeket a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat bevonásával az önkormányzat juttat el a rászorult családoknak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az így kiosztott támogatások adóköteles juttatásnak minősülnek-e. Ha igen, akkor az önkormányzatnak kell-e személyi jövedelemadót fizetnie? Illetve hogyan kell ezeket a juttatásokat számfejteni és könyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. lapszámában a 4961. kérdésszám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a beiskolázási támogatás akkor is egyéb jövedelemnek minősül és adóköteles, ha azt önkormányzati rendelet állapítja meg mint települési támogatást?

Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?

Kérdés: Az önkormányzat által lebonyolított startmunka mintaprogramok működése kapcsán az önkormányzat konyháját működtető – önkormányzat által alapított – intézménynek kerül térítésmentesen átadásra a közfoglalkoztatottak által megtermelt mezőgazdasági termény, amelyet a konyha közétkeztetéshez szükséges nyersanyagként használ fel. Azon termények, amelyek felhasználására a közétkeztetés során nincs szükség, nem kerülnek átadásra, hanem elsősorban az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint, rászorultság alapján kerül kiosztásra. Amennyiben még ezek után marad feleslegessé vált készlet, akkor azt az önkormányzat értékesíti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat áfaalany, az értékesítés is áfával növelten történik. Az önkormányzat a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tekintetében az áfát nem vonja le, mivel ezen tevékenységnek a célja kötelező önkormányzati feladatellátások (közétkeztetés, szociális ellátások) segítése és nem pedig az értékesítés. Véleményünk szerint ezen tevékenység nem meríti ki az adóköteles gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az önkormányzati intézménynek történő ingyenes átadás után nem számítunk fel áfát. Kérdésünk az, hogy helyes-e az ingyenes átadásra vonatkozó áfát érintő értelmezésünk?

Kérdés: Több önkormányzat a szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgálati feladatainak közös megvalósítására Család- és Gyerekjóléti Intézményi Társulást hozott létre. A feladatellátást a társulás intézménye, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Mindkét szerv önálló költségvetéssel rendelkezik. Az állami támogatást a székhely önkormányzat kapja meg nettósítva. Ő az éves normatíva 12-ed részét havonta bruttó módon, pénzforgalommal átadja a társulásnak. A társulás a nettósítási különbözetet (Kincstári adatközlője alapján) szintén pénzforgalommal visszautalja az önkormányzatnak. Ez a "pénzjáratás" megengedett? A társulás sem a bruttó, sem a nettósítási különbözettel csökkentett normatívát nem adja tovább pénzforgalmilag az intézményének, amely az általa számlázott működési díj bevételéből fedezi a költségeit. A társulás B16 rovaton veszi be a támogatást, majd K915 rovatot használva utalja vissza a nettósítási különbözetet. Kérem, véleményezzék a szervek gazdaságossági működését, könyveléstechnikai tevékenységét, jogszabályi hivatkozással alátámasztva!

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézménye jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást nyújt, amelyre pénzt kap a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól. A Főigazgatóság számlát kér az intézménytől. Nem támogatásként kellene kezelnünk a Főigazgatóság által utalt pénzt?