Találati lista:
751. cikk / 847 Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?
Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
752. cikk / 847 Munkahelyi mobiltelefon
Kérdés: Nem találtuk meg a 2005. évre érvényes Szja-tv.-ben azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy az intézmény dolgozóinak biztosított mobiltelefonok, illetve azok használati díjának megtérítése miatt ebben az évben már nem kell adót fizetni. Az új törvény elfogadása után sokat lehetett erről hallani.
753. cikk / 847 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
754. cikk / 847 Kábeltelevíziós szolgáltatás áfája
Kérdés: Kábeltelevíziós hálózatot működtető önkormányzat vagyunk. A felénk kiszámlázott műsorok jogdíjait továbbszámlázzuk az üzemeltetőnek. Az egyik műsorszolgáltató cégtől legutóbb cseh számlát kaptunk 19%-os adómértékkel, közösségi adószámmal. Hogyan számlázom tovább? Az áfabevallásban miként kell szerepeltetnem? Kell-e közösségi adószámot kiváltani, ha igen, mi a teendőnk?
755. cikk / 847 Telefonadóról
Kérdés: A jövő évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan eltérő információkat olvashattunk a különböző újságokban. Egyes tájékoztatások szerint bevezetik a telefonadót, máshol meg az olvasható, hogy a telefon személyes használata miatt egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
756. cikk / 847 Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége
Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
757. cikk / 847 Sportcsarnok bérbeadásának áfája
Kérdés: Felsőoktatási intézményünk közbeszerzési eljárás keretében sportcsarnokot bérel, melynek üzemeltetési jogait a tulajdonos ránk ruházta. A csarnokot főként kiállításokra és koncertekre, továbbá sportrendezvényekre és edzésekre (amatőr- és versenysport) adjuk bérbe, utóbbiakon a sporteszközöket is mi szolgáltatjuk. Ezekben az esetekben milyen SZJ-számmal és milyen áfakulccsal kell kiállítanunk a számlákat akkor, ha a bérbeadásra vonatkozóan bejelentkeztünk az áfakörbe, és miként kell eljárnunk akkor, ha nem?
758. cikk / 847 Személygépkocsi-bérbeadás áfája
Kérdés: Költségvetési intézményünk alkalmanként kiadja a személyautóit magánszemélynek, saját dolgozónak, kft.-nek. Milyen áfakulcs terheli számlázáskor ezt a tevékenységet? Sofőrt nem adunk hozzá, részükre az üzemanyagköltséget APEH-árral és a 3 Ft-os karbantartási költséget számlázzuk ki. Mi a szolgáltatási jegyzék száma? Előfordul, hogy személyszállítást vállalunk sofőrrel együtt. Szintén a fentiek szerint számlázunk, ez esetben mi az áfakulcs, és az SZJ-számnak mit kell a számlán feltüntetni?
759. cikk / 847 Külföldi szolgáltatás teljesítési helyének megállapítása
Kérdés: Önkormányzat költségvetési szerveként kábeltelevíziós hálózatot üzemeltetünk. A műsorszolgáltatók a Közösség területén vannak. A teljesítés helyének mit kell tekinteni? Mint vevőnek, van-e áfabefizetési kötelezettségünk?
760. cikk / 847 Ingatlan-bérbeadás bevételeinek adóvonzata
Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?
