Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésének b) pontja értelmében 30 nap.Ennek értelmében a közalkalmazott felmentése a felmentésivédelem lejártával, azaz a táppénzes év lejártát követően 30 nap múlvakezdődhet. Felmentés esetén a munkáltató köteles a közalkalmazottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szabadság megállapítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a dolgozó fizetés nélküli szabadságának megszűnését követően kiadandó szabadságot a következő esetben? Táppénz: 2005. 08. 24.-2006. 02. 23. Első gyermek születése: 2006. 02. 24. Szülési szabadság: 2006. 02. 24.-2006. 08. 10. GYED: 2006. 08. 11.-2007. 11. 04. Második gyermek születése: 2007. 11. 30. Szülési szabadság: 2007. 11. 05.-2008. 04. 20. GYED: 2008. 04. 21.-2009. 11. 30.
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve 130. § (1) bekezdése szerint amunkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadságilleti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.A (2) bekezdés alapján a munkaviszony szünetelésénekidőtartamára a következő esetekben jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagyfoglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre valójogosultság időtartama alatt, továbbá a felmondási idő, ha a felmondási védelemidőtartama a tizenöt napot meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ..."mellékfoglalkozású"vállalkozónak minősül, a vállalkozói kivét alapján csak természetbeniegészségbiztosítási járulékot fizet, táppénzre a heti 36 órába beszámítójogviszonyai alapján jogosult.Abban az esetben, ha az óraadó tanárként több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A Pttv. 13. § (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy apolgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell aköztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek (Ktv.) – többekközött – a 49/E. §-át, 71. § (2) bekezdését. Ez alól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Korkedvezményre jogosító időtartam

Kérdés: 1975. 09. 30-tól 2007. 05. 23-ig röntgenasszisztensként dolgoztam napi 4 órában. Kérdésem, hogy milyen kedvezményben részesülhetek nyugdíjazáskor, hány év korkedvezmény jár a majd 27 évre?
Részlet a válaszából: […] ...minden harmincnapját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen)eltöltött időhöz hozzászámítani.A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időtabban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Gyermek születése esetén a szabadságba beszámítható időtartamok

Kérdés: 2008. 06. 07-én szültem, itthon akarok maradni három évig a gyerekkel, két gyerekem van. Pedagógusként dolgoztam. Mennyi szabadság jár nekem így három évre?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni. A munkáltató a munkavállaló betegsége, vagy a személyétérintő más elháríthatatlan akadály esetén (ilyen a táppénz, a gyermek születésemiatti szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság) a szabadságot azakadályoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége

Kérdés: Egyéni vállalkozónak 2008. március 31-én megszűnt a 36 órát meghaladó munkaviszonya. 2008. április 1-jétől passzív jogon táppénzen van. Mikor kell az APEH felé bejelenteni főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, és mikortól kell a járulékait bevallani mint főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, legalább a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...Járulékbevallási és–fizetési kötelezettsége azonban csak a keresőképességének első napjátólkeletkezik. Amennyiben a passzív jogú táppénz 45 napos mértékét kimeríti, úgyjárulékbevallási és -fizetési kötelezettsége a 46. naptól keletkezik. A 0858-asbevallást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: 2006. március hónapban kifizetett, MÁK felé lejelentett, számlával elszámolt ruházati költségtérítés táppénzre eső időarányos részét utólag visszafizettetheti-e a munkáltató közszolgálati jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/G. §-a szabályozza a ruházati költségtérítésjuttatásának rendjét. E szerint amennyiben a közszolgálati jogviszony hathónapot meghaladóan szünetel, vagy év közben keletkezik, ill. szűnik meg, aruházati költségtérítésnek csak az időarányos része jár. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk előreláthatólag 2007. július 1-jétől táppénzre megy, mert gyermeket vár és szülni fog (2007. július 27-re van kiírva, tehát akkortól megy majd GYED-re). A kérdésünk, hogy milyen összegben jár neki a ruházati költségtérítés, tekintettel arra, hogy a 6 hónapot nem fogja meghaladni a jogviszonyának szünetelése?
Részlet a válaszából: […] Kolléganőjük a szülés várható ideje előtt, 2007. július1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, mivel a szülés várhatóidőpontja várhatóan negyvenkét napon belül lesz [Eb-tv. 40. § (1) bekezdés].A Ktv. 49/G. §-a szabályozza a köztisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.
1
4
5
6
7