636 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?

Kérdés: Önkormányzatunk új lakóingatlanokat szeretne építeni a tulajdonában lévő többemeletes lakóház padlásterében, majd azokat értékesíteni. A lakások értékesítésekor kell-e áfát fizetni? Felmerült, hogy esetleg a tetőteret értékesítjük, és a lakásokat nem mi építjük meg. Milyen áfát kell ebben az esetben fizetni?

Kérdés: Művelődési központ és könyvtár vagyunk, az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye. Adószámmal rendelkezünk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk. Az intézmény alaptevékenységei: színházi előadás tartása, tanfolyamok, terem bérbeadása, könyvtári szolgáltatás, melyek áfaköteles tevékenységek. Tehát az intézmény bevételei az önkormányzati támogatás, illetve pályázaton nyert pénz kivételével mind áfát tartalmaznak, melyet be is vallunk. Kiadásaink áfájának azon részét, melyek ezen bevételeinkkel szemben merülnek fel, visszaigényeljük. Vannak olyan rendezvényeink, melyek nem bevételesek, pl. május 1-jei programok, vagy egy kiállítás rendezése. Ezeknek az áfáját nem igényeljük vissza. Tehát jól gondoljuk-e, hogy amennyiben bevételeink mind áfakötelesek, így a kiadásainknak az áfáját, melyek ezekkel kapcsolatosak, visszaigényelhetjük, és így az arányosítást nem kell alkalmaznunk?

Kérdés: Önkormányzatként vissza szeretnénk igényelni a ránk áthárított áfát. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 48. § (7) bekezdésében megfogalmazott megfizetettség szabályt? Megfizetettnek minősül-e az ellenérték, ha azt váltóval fizetik meg?

Kérdés: Önkormányzatunk különböző berendezési tárgyakat vásárolt, amelyeket egy magániskola tulajdonába kíván adni ingyenesen. Az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján adóalanynak minősül. Kérdés, hogy a beruházás során felmerült áfát levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Önkormányzatunk légkondicionáló berendezést rendelt meg egy osztrák cégtől. A berendezést az osztrák eladó fogja felszerelni, és úgy tájékoztatott bennünket, hogy az áfát nem neki, hanem nekünk kell megfizetnünk a vásárlásunk után. Kérdés, hogyan kell ebben az ügyben eljárnunk?

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk jogerősen megnyert egy pert, így a perköltség megtérítésére a bíróság a másik felet kötelezte. A pervesztes fél számla kiállítását kérte az önkormányzattól, de mi úgy tudjuk, hogy a perköltségről számlát kiállítani nem lehet. Kérdésünk, hogy kell-e számlázni, és ha igen, akkor a számlát milyen tartalommal kell kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?