402 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Közoktatási intézményként üzemeltetünk középiskolai kollégiumot. Üzemeltetési engedélyünk a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján lett kiadva nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra. A kollégium kapacitáskihasználására kollégiumi szobáinkat hétvégén és tanítási szünetekben önköltségi áron kiadjuk, valamint vendégszobát tartunk fenn esetleges vendégeink részére, illetve tanáraink átmeneti elszállásolása céljából, melyet szintén önköltségi áron, kapacitáskihasználással adunk ki. Szeretnénk tudni, hogy a 2009. 07. 09-én hatályba lépett általános forgalmi adóról szóló törvénymódosítás alapján fenti szolgáltatásunk kereskedelmi szálláshelynek minősül-e, vagyis hány százalékos kulcs alá tartozik?

Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)

Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?

Kérdés: Költségvetési szerv alapítója volt egy kht.-nak. A kht. tevékenységét befejezte 2008. december 31-ével, de a végelszámolás elhúzódása miatt a cégbíróság 2009 októberében mondta csak ki a megszűnést. A kht. megmaradt eszközeit átadta az alapító költségvetési szervnek 2009 októberében, de a végelszámolás időszaka alatt már nem tudott rá értékcsökkenést elszámolni. Az átvevő költségvetési intézmény mikortól számolhatja el az értékcsökkenést? Ha csak 2009 októberétől, akkor mi lesz a 2009. január és október közötti időszak értékcsökkenésével?

Kérdés: Pályázaton nyertünk felújításra, beruházásra pénzt, melyet a pályázatban szereplő arányban használhat fel a két önkormányzat. A gesztor önkormányzathoz érkezett a támogatás. A társulási megállapodás szerint minden ingatlan és vagyontárgy a társulás önkormányzatainak saját tulajdonában marad. Melyik önkormányzatnál kell aktiválni a felújítást? Ha ugyanis a gesztor önkormányzat aktiválja az épület felújítását és a beruházást, akkor a vagyonmérlegében is szerepel, mintha a vagyonát növelné, ugyanakkor helyileg a tagintézmény önkormányzatának a tulajdona. Ha a tagintézmény aktivál, akkor milyen bizonylatot kell a gesztornak kiállítani hozzá?

Kérdés: Intézményünk kollégiumában a beépített szekrény, valamint a parketta cseréje laminált padlóra, felújításnak vagy karbantartásnak minősül-e?

Kérdés: Alapítványunk üzemeltetéséhez, reklámköltségekhez államháztartási támogatásban részesült 2004., illetve 2005. évben. Ezenfelül uniós támogatást is kapott. A támogatásokat kizárólag áfaköteles közhasznú tevékenységére kapta. Tekintettel arra, hogy a tevékenység egy százaléka adómentes volt, ezért a régi áfatörvényszabályok szerint arányosítottunk a törvényben meghatározott képlet segítségével. Kérdésem arra vonatkozik, hogy az EU bírósági ítélet alapján önellenőrzéssel visszakaphatom-e a támogatások miatt levonásba nem helyezett adóösszeget? Az önellenőrzést úgy végezném el, hogy az áfaköteles és az áfamentes bevételt arányosítanám a törvény szabályai szerint, és a támogatásokat teljes egészében kihagynám.

Kérdés: Intézményünk tevékenységi körébe tartoznak: város- és községgazdálkodás, vízrendezés, köztisztaság, zöldterület-gondozás, közvilágítás, sportlétesítmény működtetése, lakó- és nem lakóingatlan bérbeadása, utak, parkolók üzemeltetése, piac működtetése stb. Az alaptevékenység ellátásának feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználását célzó kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtottunk eseti jelleggel, térítés ellenében, államháztartáson kívül, illetve belül (pl. fuvarozás, konténer-bérbeadás). A felügyeleti szervünk 2009. július 1-jétől a kiegészítő tevékenység folytatását csak a "75184-5 város- és községgazdálkodási szakfeladaton" engedélyezte. Kérdésünk, hogy a jövőben is lehetőségünk van-e a fenti kiegészítő tevékenység folytatására?

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

Kérdés: Nagyközségünk önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be a település szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése tárgyában. A pályázat első fordulója eredményes volt, az önkormányzat a második fordulós pályázat elkészítéséhez 85%-os vissza nem térítendő támogatást nyert. A második fordulóhoz most készül a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a beruházás terve. Ezen dokumentumok birtokában a következő évben tervezzük a beruházás megvalósítását. A beruházást – befejezése után – az önkormányzat üzemeltetésre bérbe adja 100%-os tulajdonú kft.-jének, amely cég jelenleg is üzemelteti a szennyvíztisztító telepet, a csatornarendszert, és természetesen áfásan szedi a szennyvízdíjat. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Véleményünk szerint a szennyvíztisztító építménynek (ingatlan) minősül, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható.