411 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: A csoportos személyszállításra vonatkozó adómentes feltételnek megfelel-e az az eset, ha közösségi közlekedés hiányában hétvégén vagy késő este a munkáltató taxiszolgáltatást vesz igénybe 4 fő részére a hazajutásuk érdekében?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?

Kérdés: Önkormányzatunk az elöregedett csatornarendszere felújítására pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. A beruházás befejezése után a csatornarendszert az önkormányzat üzemeltetésre éves szinten megállapított bérleti díj fejében bérbe fogja adni az általa alapított kft.-nek. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Jól gondoljuk-e, hogy mivel a csatornák ingatlannak minősülnek, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható? 1. Csatornarendszer bérbeadásának megítélése

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?

Kérdés: Önkormányzatunk – egyéb tevékenységei mellett – munkásszállót is üzemeltet. A munkásszállót jelenleg kizárólag a településünk határában található autóipari szerszámgyártással foglalkozó ipari létesítmény dolgozói lakják. Nem egyértelmű számunkra, hogy az említett tevékenységünkre milyen általánosforgalmiadó-szabályok vonatkoznak. A gyár dolgozói részére kiadott helyiségek kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülnek? Milyen adómérték vonatkozik erre a tevékenységünkre? Változtat-e a helyzeten, ha a jövőben a turistaszezonban kirándulók részére is kiadunk majd helyiségeket?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?