1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?

Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Egy vállalkozóval szerződést kötöttünk nettó összeg + áfa megbontásban. A szerződés teljesítésének egy részét engedményezte két vállalkozóra, ezért a fizetést háromfelé kellett megbontanunk. Az engedményesek közül az egyik vállalkozó alanyi mentes. Állásfoglalás alapján az utalást úgy kellett megoldanunk, hogy az alanyi mentes vállalkozóra jutó áfát is a fővállalkozó kapta meg, ezáltal a nettó értékünk megváltozott, mivel csak áfát nem tudtunk könyvelni. Hogyan kellene megoldanunk a fennálló helyzetet?

Kérdés: A megtermelt mezőgazdasági termények egy része nem kerül értékesítésre, hanem továbbfeldolgozásra, készül belőle savanyúság, étel-ízesítő stb. Milyen áron kell a készterméket átminősíteni alapanyaggá? Önköltségi ára nagyon magas lenne, piaci áron történhet-e, és elszámolhatjuk-e a készletérték-különbözetet?

Kérdés: Az év végi önköltségszámítást követően kell-e könyvelni veszteséget a 8. számlaosztályban, vagy elég csak meghatározni a tényleges önköltséget? Az 5. számlaosztály megmutatja, mennyi a költség, ami az év végi rendezőtételekkel átkerül a 8. számlaosztályba, tehát az eredménykimutatás tartalmazza azt a veszteséget, ami e tevékenység során keletkezik (csak esetleg nincs közvetlenül könyveléssel kimutatva), a mérleg szerinti eredmény pedig nem változik attól, hogy az éves veszteség nem kerül lekönyvelésre.

Kérdés: Önkormányzatunk vagyonnyilvántartásában korábban a külterületi földutak nyilvántartásba vétele során az út mint felépítmény és az út alatt lévő földterület, jellemzően termőföld értéke nem került megfelelően megosztásra. Az akkori gyakorlat szerint az adott útra megállapított értékből 1000 Ft összeg került rögzítésre a földút alatti földterület értékének, az út felépítményének értéke az összérték-1000 Ft különbözeteként került megállapításra. Ezt az állapotot szeretnénk rendezni, hogy az utak összértékén belül a felépítmény és az alatta lévő telek értékének aránya a valóságot tükrözze. Hogyan kell megállapítani az út összértékén belül a telekrész és a felépítmény értékét?

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?

Kérdés: Önkormányzatunk birtokában van egy terület, amelynek földhivatali besorolása kivett mocsár. Helyi építési szabályzatunk zöldterületként, illetve ártérként jelöli, mert ezt a területet nagyobb árvíz esetén elönti a Duna. A területen természetben egy felhagyott agyagbánya helyén kialakult tó is elhelyezkedik, önkormányzatunk ezt szeretné rekultiválni, hogy ne töltődjön fel, iszaposodjon el, hanem pihenésre alkalmas közterület legyen.
A rekultivációhoz kapcsolódó tanulmányterv, iszapmintavétel, esetleges forráskereső fúrás, iszapkotrás számlái miként számolhatók el? Vehető-e a rekultiváció egy beruházásnak, vagy szellemi szolgáltatásként, illetve üzemeltetési-fenntartási kiadásként (karbantartás) számoljuk el az egyes számlák értékét?

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?