Munkába járás költségtérítésének változása, ha a munkavállalónak óvodás, bölcsődés gyermeke van

Kérdés: Amennyiben kollégánk gyermeke óvodás vagy bölcsődés, és a településen belülről jár be dolgozni, milyen módon téríthető meg számára a munkába járás költsége az új rendelkezések alapján?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírásai meghatározzák egyrészt azt, hogy mi tekinthető munkába járásnak, másrészt azokat az eseteket, amikor a rendelet szerinti munkába járás költségét a munkáltató köteles megtéríteni. Az Szja-tv. előírásai ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi polgármester általi magáncélú használata

Kérdés: A polgármester jogviszonya különleges foglalkoztatási jogviszony, és adójogi szempontból az Szja-tv. 25. §-ának hatálya alá tartozik. A Mötv. 71. §-a alapján a polgármester költségtérítésre jogosult, azonban a hivatalnál is keletkeznek a feladatellátásához kapcsolódó kiadások, például a hivatali számítógép-használat, a hivatali utazás szállásköltsége, a hivatali gépjármű használata. A kérdés az, hogy a hivatal hogyan számolja el a polgármester általi hivatali gépjármű-használatot? Megoldás lehet-e az, ha a képviselő-testület megállapít a polgármester részére egy éves kilométerkeretet a hivatali gépjármű személyes használatára, és a polgármester havonta elszámolólapot állít ki a kilométeróra állásáról, a cégautóadó-fizetési kötelezettség megfizetése mellett? Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint adómentes a személygépkocsi magáncélú használata. Általános szabály, hogy ami után szja-t nem kell fizetni, az után más járulékot sem. A cégautóadó megfizetése mellett a kilométerek nyilvántartásának vezetése az üzemanyag-felhasználás miatt szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...évre vonatkozó, biztosítottak bejelentésére szolgáló nyomtatvány kitöltési útmutatója rendezte ezt a kérdést. Az útmutató 2015. évi változásként rögzíti, hogy a (főállású) polgármester és az alpolgármester 2015. január 1-jétől munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje – áthelyezés figyelembevétele

Kérdés: Munkaviszonyom 1976. július 1-jén kezdődött az állami biztosítónál. 1984. 06. 01. napjával áthelyezéssel átkerültem a Tanács Vb. szakig. szervéhez. Azóta a munkaviszonyom folyamatos, csak a változások miatt a neve lett más.
Jelenleg 2013. 01. 01. naptól átkerültem a megyei kormányhivatal járási hivatalához, azóta is ott dolgozom. 2016. július 1-jétől a "nők 40 éves nyugdíjazását" szeretném igénybe venni. Kérem tájékoztassanak, jár-e nekem a jubileumi jutalom (40 éves), mivel az áthelyezés folyamatos munkaviszonynak számít, és megszakításom nem volt?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályozás alapján, a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése szerint kormánytisztviselő esetében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál kizárólag az alábbi időtartamok vehetők figyelembe:– a Kttv., Ktv., Ktjv. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Beolvadás

Kérdés: Év közben beolvadással megszűnő költségvetési szerv esetén milyen számviteli teendői vannak a megszűnő, illetve a jogutód szervnek? A megszűnő szervnek – a beszámoló elkészítését követően – vannak-e egyéb könyvelési teendői?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnőnél kimutatott könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerintT495 – K41111. A nemzeti vagyon változása megszűnőnél kimutatott könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele a pénzügyi számvitel szerintT495/412 – K412/49512...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan értékesítése átminősítést követően

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonát képezik egy társasház I. és III. emeletén található "iroda" minősítésű ingatlanok, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. A két külön helyrajzi számon lévő ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Az önkormányzat célja, hogy az említett két ingatlanon lakásokat alakítson ki, és ezzel egyidejűleg a jelenleg "iroda" minősítésű ingatlanokat lakássá minősítse. Az átminősítéshez hatósági bizonyítvány szükséges. A lakások kialakításához kizárólag olyan átalakítási munkák elvégzése szükséges, amelyek nem igényelnek építési és használatbavételi engedélyt. Az átalakításokat követően az önkormányzat a lakások értékesítését tervezi. Az ingatlanok értékesítésére az Áfa-tv. 88. §-a alapján az önkormányzat nem választott adókötelezettséget. A fenti tényállással kapcsolatban a kérdésem az, hogy az ingatlanokat az önkormányzat értékesítheti-e adómentesen az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében?
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
Részlet a válaszából: […] ...esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljábóla) a tervezés elősegítése érdekében, vagyb) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezettségvállalások

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
Részlet a válaszából: […] ...likviditási terv összeállítható legyen,f) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség módosulásait (pl. fizetési határidő változása, utólag kapott engedmények stb.), az azokat tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Kiadványértékesítés postai szolgáltatással

Kérdés: Költségvetési intézményünk kiadványokat értékesít, amiket postán el is küld a megrendelőnek. A posta a számlát 27%-os áfával állítja ki. Mi a könyvet 5%-os áfával számlázzuk. Ilyen esetben mi a helyes számlázás a postaköltséggel kapcsolatban? Felveszi a tevékenység áfáját (ha a postaszámla nettójával számolok, akkor kevesebb lesz a bruttóm, vagy a postaszámla bruttójából számolom vissza a nettót, ami így több lesz, mint a postaszámlán), vagy 27%-os áfával kell kiszámlázni? Könyvelés szempontjából mi a helyes rovata a bevételi számlán szereplő postaköltségnek? B401, mint a kiadványértékesítésnek, vagy B403, közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés: Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés szerinti esetben az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni, és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabér-követelés elévülése

Kérdés: Mikor évül el a munkavállaló munkabér-követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató több mint öt éve a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér kifizetése a munkáltató és a munkavállaló ráutaló magatartásával a munkaszerződésben rögzített munkabért a minimálbérre változtatja anélkül, hogy ezt egy írásbeli szerződésmódosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Városunk önkormányzatának képviselő-testülete a városunkban működő egyik múzeumot mint önálló jogi személyiségű intézményt megszüntette. A megszüntető okirat úgy rendelkezik, hogy az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a közfeladat ellátása tekintetében utódszervezete egy nonprofit kft. lesz. A múzeum által a megszűnés napjáig végzett adóköteles tevékenységet a megszűnést követő első naptól a nonprofit kft. végzi tovább, ugyanazon helyeken, a múzeum által korábban beszerzett eszközökkel. A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a múzeum jogutód nélkül szűnt meg. Alkalmazhatjuk-e az Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt mentesítő szabályt? Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés alkalmazható, mivel a megszüntető okirat értelmében a közfeladat ellátása tekintetében a múzeum utódszervezete a nonprofit kft. lesz, és ebből következően áfafizetési kötelezettségünk nem keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szerv államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítását, vagy irányító (felügyeleti) szervének megváltozását.Az Áht. 11. §-a akként rendelkezik, hogy az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
53
54
55
124