1192 cikk rendezése:
531. cikk / 1192 Vevő-szállító számvitele
Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a számláknak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
532. cikk / 1192 Műszakpótlékra jogosultság
Kérdés: Az Mt. előírásai alapján, ha a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időszakban kerül sor, akkor 30%-os műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. Akinek a munkaidő-beosztása reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig szól, annak a műszakpótlékot a fenti szabály értelmében 18 órától 6 óráig (12 órára) számoljuk? Felmerült az a számítási mód is, hogy reggel 7-15 óráig tartó (8 óra) munkaidőn felül már jár a műszakpótlék. Melyik módszerrel számoljuk el helyesen munkavállalóink műszakpótlékra jogosult óraszámát?
533. cikk / 1192 START munkaprogram
Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?
534. cikk / 1192 Bérelt ingatlanon végzett felújítás elszámolása
Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?
535. cikk / 1192 Kis értékű tárgyi eszközök elszámolási szabályai
Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz könyvelési tételeihez kérném segítségüket. Például egy 150 ezer Ft-os mosógép esetében el kell számolni egy összegben az értékcsökkenést is, ez jelen esetben 150 000 Ft, az áfával növelt érték? A kis értékű tárgyi eszköz leltári nyilvántartásával kapcsolatban kérdezném, hogy itt nincs alsó értékhatár, tehát a 800 Ft értékű tűzőgépet is üzembe kell helyezni és leltári nyilvántartásba kell venni, valamint értékcsökkenést számolni utána?
536. cikk / 1192 Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása
Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?
537. cikk / 1192 Rehabilitációs hozzájárulás számítása
Kérdés: 2007. december 19-én kelt határozat alapján az orvosszakértői szerv 50%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg dolgozónk részére. A határozat szerint újabb orvosi felülvizsgálat csak az állapot rosszabbodása esetén szükséges. A 2012 januárjában kért felülvizsgálat még nem történt meg, de 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2014. június 30-ával a dolgozó kérte az ellátása megszüntetését keresetkorlát túllépése miatt. Miután a munkavállaló rehabilitációs ellátását elveszíti, mint munkáltató figyelembe vehetem-e a személyét a rehabilitációs hozzájárulás összegének számításakor? Az ellátás megszűnésével a munkaképesség-csökkenés megszűnik-e?
538. cikk / 1192 Vagyonkezelésbe adás
Kérdés: Milyen főkönyvi számon történik a vagyonkezelésbe adott, 0-ra leíródott eszközök számviteli elszámolása, mik lesznek azok helyes főkönyvi számai?
539. cikk / 1192 Átláthatósági nyilatkozat
Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Hogyan teljesíthető ez a feltétel? Elegendő-e a partner nyilatkozata, hogy átlátható szervezet az Nvt. 3. §-ának (1) bekezdése szerint, vagy az Áht. 54/A. §-ában felsoroltakra vonatkozóan egyenként adatokat kell szolgáltatnia?
540. cikk / 1192 Vagyonkezelés
Kérdés: Az eszközök felértékelésének és államháztartáson kívülre történő vagyonkezelésbe adásának számviteli elszámolása hogyan történik?
