1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a szakorvosi rendelő részére a 2013. évi előirányzat-maradványt 2014-ben utalta át. Hogyan tudom ezt lekönyvelni az új rovatos számviteli rend szerint?

Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?

Kérdés: Reprezentáció esetén a nettó értéket a személyi jellegű kiadások, a hozzá kapcsolódó áfa értékét a dologi kiadások között kell nyilvántartanunk. Szja-oldalról viszont a bruttó összeg után kell adót fizetnünk, a Kincstár felé a KIR-ben a bruttó összeg kerül jelentésre. Ezáltal az intézményi bérfeladás eltér a könyveléstől az áfa összegében. A fenti jogszabályok nincsenek összhangban, ezért sérül az átláthatóság. A tételeket nehéz egyeztetni. Szükséges esetleg valamilyen analitika vezetése a különbözethez kapcsolódóan?

Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az elő­leget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó számlák esetén mi a helyes eljárás? A számlákat külön számlaként kell kezelni, egyenként kell rögzíteni az analitikában (pénzügy), és a számlákat egyenként kell könyvelni, külön a nettó részét kiküldetésre és külön a számlák áfatartalmát áfa rovatra? Vagy kiküldetési rendelvény alapján a számlák összesítését elég egy összegben rögzíteni az analitikában és egyben könyvelni kiküldetésre?

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása miatt a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott személyek részére a betölteni kívánt munkakörtől függően a törvény eltérő bűnügyi elő­életre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységesen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Esetleg munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör esetén a Kjt. 20. §-ának (1), (2d) és (2e) bekezdése szükséges? Kisegítő, technikai személyzet (dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves) munkakör , illetve a gazdasági személyzet (gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető) esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdése?

Kérdés: Intézetünk költségvetési szervként európai uniós finanszírozású beruházást valósít meg.
1. A fordított áfa adózási körbe tartozó (Áfa-tv. 142. §) épületberuházás során a szállító előlegszámlát állított ki 2014. februári teljesítéssel. A szállítói finanszírozás okán az elfogadott előlegszámla értékét az irányító hatóság pénzügyileg rendezte a szállítónak. Az előlegszámla elszámolása 2014 augusztusában történt meg, melyben a számla a teljes összeget tartalmazta, melyből levonásra került az előlegként korábban benyújtott összeg. Az augusztus havi áfabevallásban szerepeltettük a teljes fordítottáfa-összeget, és egyúttal pénzügyileg is rendeztük a befizetési kötelezettséget. Eljárásunkat egy NAV-állásfoglalás alapozta meg, mely alapján a fordított adózással érintett tevékenység esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így fordítottáfa-előleg előlegszámlára nem folyósítható (http://www.nav.gov.hu /nav/ado/afa080101_hatalyos/forditott_adozas.
html?pagenum=6).
Kérdésem arra irányul, hogy él-e még a hivatkozott állásfoglalás, illetve esetünkben értelmezhető-e? Tehát helyesen jártunk-e el, vagy pedig a fordított áfával érintett előlegszámlánál 2014. február hónapban már bevallási, befizetési kötelezettség keletkezett, és ebben az esetben önrevíziót kell végrehajtani?
2. A számviteli elszámolás 2014. évi változása következtében hogyan módosult az előzőekben említett beruházáshoz kapcsolódó fordított áfa (a támogatási szerződés alapján a pályázat vonatkozásában az áfalevonási jog nem érvényesíthető), és a nyújtott támogatás előirányzatának és teljesítésének könyvelése?
3. Helyesen értelmeztük, hogy a dologi kiadások előirányzatához kapcsolódik a fordított áfa K352 Fizetendő áfa rovaton történő befizetése? Ennek megfelelően az uniós támogatás fordítottáfa-összege, a B16 Egyéb működési célú támogatások közötti nyilvántartás a helyes könyvelés?

Kérdés: Művészeti intézményünk könyveléssel kapcsolatban szeretne segítséget kérni. A számvitel 2014. évi változása miatt egy gazdasági esemény lekönyvelése komoly probléma számunkra. 2013-ban intézményünk az épületében található művészpresszót bérbe adta egy zrt.-nek. A bérlő átalakította, felújította a helyiséget. Előzőleg létrejött egy bérleti szerződés a felek között, miszerint a bérleti díj 50 000 Ft + áfa. A felújítás összege 4 897 403 Ft + áfa, melyről a zrt. 2013. december 31-én a számlát kiállította. A munkálatok műszaki átadás-átvétele, használatbavétele 2013-ban megtörtént. A szerződés szerint a bérlő 8 évi időtartam alatt bérleti díjat nem fizet, a felújítási költséget "lelakja". A színház a bérleti díjról havonta számlát állít ki, melynél a fizetés módja kompenzáció. A felújítási költség áfáját 2013-ban (IV. n. évben) visszaigényeltük, a tárgyévi bérleti díjat terhelő áfát folyamatosan befizetjük.
A 2013. évi mérlegben a felújítás nettó összege szerepel az alábbi módon:
– hosszú lejáratú szállítói tartozásként 4 285 403 Ft,
– egyéb rövid lejáratú kötelezettségként 612 000 Ft.
2013. december 31-ével az ingatlan értékét megnöveltük a 4 897 403 Ft-tal.
2014-ben a kötelezettségeknek folyamatosan csökkenni kellene az aktuális bérleti díjakkal, viszont beruházási kiadásként már nem kellene megjelennie, hiszen akkor duplán kerülne a felújítás-nyilvántartásba. Mivel 2014-től nem könyvelünk szállítói tartozást, de a mérlegben szerepel nyitóként, kérdésünk az, hogyan tud csökkenni a szállítói tartozás, ha nincs mögötte pénzmozgás? Illetve a kompenzálást a két számla összerendezésével hogyan kell elvégezni, mivel a beruházás nettó értéken van nyilvántartva, a bérleti díjról kiállított számlát bruttó értéken tudjuk csak hozzárendelni. Kérjük szíves segítségüket a konkrét könyvelési tételek részletes leírásával kapcsolatban. Bárhová is fordultunk (Kincstár, önkormányzat stb.), nem tudtak segíteni, miután a gazdasági esemény egyik része 2013-ban, a további részek 2014-től teljesülnek.

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.