455 talált állásfoglalás a végrehajtás kifejezésre

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).

Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?

Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?

Kérdés: Magyar állampolgár az általa 60%-ban tulajdonolt magyar vállalkozásában heti 40 órás munkaviszonyban áll foglalkoztatásban. Ténylegesen Németországban él, ott bejelentett lakcíme van, a munka nagy részét németországi otthonából végzi távmunkában, havonta 1-2 alkalommal jön haza Magyarországra. A cégnek nincs németországi telephelye. Eddig úgy értelmeztük a szabályokat, hogy ő magyar illetőségű, az szja-t, járulékokat, szochót is a magyar szabályok szerint vontuk tőle/fizettük meg utána. Viszont most kaptunk olyan információt az OEP-től, hogy ő valójában Németországban kellene, hogy biztosított legyen a 183 napot meghaladó kinti tartózkodása miatt. Hol számít biztosítottnak a fenti magánszemély, hol kell adót és járulékot fizetni a munkabére után? Ha bármelyiket Németországban, akkor technikailag a magyar cégnél hogyan kell kezelnünk a helyzetet? Nem vonunk tőle semmit, és ő fizeti be maga után a német szabályok szerint a német adóhatóság felé? Szochomentesség is fennáll ilyen esetben?

Kérdés: Élelmezésvezető személyi változása miatt felmerült a kérdés intézményünknél, hogy a szakácsként dolgozó személy lánya élelmezésvezető munkakört betöltené, az összeférhetetlenség felmerül-e, illetve szükséges-e pályázat kiírása a munkakör betöltéséhez?

Kérdés: Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. Kötelezheti-e a munkáltató a helyettesítésre, annak ellenére, hogy ily módon nem látható el a feladat? Mondhat-e az ovis dajka nemet? Lehet-e megbízási szerződéssel megbízási díjat kérnie az óvodai dajkának azokra a napokra, amelyeken „helyettesíti” a bölcsődei dajkát? Ez esetben a főállásában azokon a napokon – gondolom – szabadságon lenne. A megbízási szerződésben mik lehetnek a legfontosabb szempontok, amiket fontos írásban rögzíteni? Nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem kíván ezekre a napokra pluszjuttatást fizetni, azonban az világos, hogy abszolút nem irányíthatja át másik jogviszonyú dolgozó helyettesítésére a köznevelési jogviszonyú dajkát. Nagyon fontos lenne tudni, hogy hol az a határ, amit már nem kell elfogadnia a dolgozónak.

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, iskolagyümölcs-programban részt veszünk, illetve az idei tanévtől az iskolatejprogramban is. A beérkezett szállítói számlákat kell-e könyvelni, ha igen, hogyan? Pénzforgalom nincs mögötte, csak megkapjuk a szállítólevelek alapján kiállított számlákat. 2018-as NGM tájékoztató alapján nem kerültek könyvelésre. Idézem: „11. Az iskolatej- és iskolagyümölcs-programban igényelhető támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos változások. Az óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 21/2017. (IV. 26.) FM rendelet és az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program végrehajtásáról szóló 29/2017. (VI. 7.) FM rendelet 2018. december 7-én hatályba lépett módosítása alapján a fenti rendeletek szerinti támogatások formája nem szállítói finanszírozás, így a programban részt vevő államháztartásba tartozó fenntartók és költségvetési szerveik 2018. évi számviteli elszámolásaiban sem jelenhetnek meg a fenti programokhoz tartozó bevételek és kiadások.” Viszont most lesz ellenőrzésünk, ahol nyilatkoznunk kell, hogy könyveltük-e és hogyan.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)