107 talált cikk a vezetői megbízás kifejezésre

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó bentlakásos szociális intézmény vagyunk. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint magasabb vezetőnek minősül az önálló intézmény vezetésére a fenntartó által kinevezett vagy megbízott vezető, valamint annak helyettese. Kérdésem, hogy az intézményvezető ápoló, akit az intézményvezető nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, és aki az intézményvezetőt távollétében helyettesíti, magasabb vezetőnek vagy vezetőnek minősül-e?

Kérdés: Óvoda-tagintézmény (megbízott) vezetői posztja kötelezően pályáztatandó állás-e? A megbízásnak kötelező feltétele-e a pedagógus-szakvizsga, vagy csak előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki ezzel rendelkezik?

Kérdés: Egy szociális intézmény gazdasági vezetőjét az "F" vagy "G" fizetési osztályba kell-e sorolni, ha rendelkezik főiskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői végzettséggel is? A munkakör előírja a mérlegképes könyvelői végzettséget. A mérlegképes könyvelői (OKJ 54343603) végzettség emelt szintű képesítés, de ez a végzettség szakvizsgának vagy azzal egyenértékűnek minősül? A 22/2008. SZMM rendelet csak a hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében ismeri el szakvizsgával egyenértékűnek a mérlegképes könyvelői végzettséget? Van olyan OKJ-képesítésekre vonatkozó jogszabály, amely szakvizsgával egyenértékűnek ismeri el ezt a végzettséget?

Kérdés: A 2010. évi munkaügyi változások közül a vezető beosztású közalkalmazottak alapszabadságát érintő változással kapcsolatban szeretném szakmai véleményüket kérni. 2010. január 1. napjától – a nevelési, oktatási tevékenységet végző megbízott vezetők kivételével – a kinevezett vezetőkével azonos módon kell meghatározni a magasabb vezető és vezető beosztású (megbízott vezető) közalkalmazottak szabadságát. Ezen időponttól a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35, a megbízott vezetőt 30 nap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §). Az új törvényi alkalmazás során több vezető beosztású alkalmazottunk is rosszabbul járt. Például F12 fizetési fokozatban lévő közalkalmazottnak, ha nem vezető beosztású, éves szabadsága 21 + 12 = 33 nap. Megbízott vezetőként dolgozó közalkalmazottnak (azonos fizetési fokozat mellett) a 2010. évi szabadsága 30 nap. Lehetséges ez a hátrány azon alkalmazottak esetében, akiknek a szolgálati idejük alapján a fizetési fokozatuk 10 vagy annál magasabb mértékű? Lehetséges, hogy a vezető beosztottja több szabadságra jogosult (természetesen a fizetési fokozatok egyezősége esetén)?

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?

Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. 2010. 01. 01-jétől a vezető beosztású dolgozót hány nap szabadság illeti meg, ha az F/13 osztályba, illetve fokozatba van besorolva? A kinevezett magasabb vezetőt megilleti-e a 35 nap alapszabadság mellett a fizetési fokozat szerinti szabadság?

Kérdés: Vezetőhelyettes vagyok egy intézményi gondnokságnál, megbízott vezetőként. A Kjt. módosított 76. §-a azt mondja, hogy nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá annak, aki munkaidejét maga osztja be. Mivel vezetőhelyettesi beosztásom nem önálló munkakör (pénzügyi főelőadó vagyok, erre kaptam a vezetői megbízást), a munkaidőmet, pihenőidőmet nem magam osztom be, részemre fizethető-e túlmunkáért díjazás?

Kérdés: Intézményünkben dolgozó, a Kjt. 57/B. § hatálya alá tartozó vezető beosztású (nem kinevezett vezető) közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott 30 nap alapszabadság illeti meg 2010. január 1-jétől. Ezen vezetői kör az alapszabadságon felül jogosult az 57. § (1) bekezdésben rögzített pótszabadságra is?

Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?