30 kérdés-válasz a villamos-energia kifejezésre

Találati lista:

1. cikk / 30 Elektromosautó-töltő berendezés használatba adása

Kérdés:

Önkormányzatunk a tulajdonában álló két elektromosautó-töltő berendezést használatra kívánja átadni egy szolgáltatónak üzemeltetési szerződés keretében. A szolgáltató az üzemeltetéssel elektromobilitási szolgáltatást fog nyújtani az általa a felhasználóktól beszedett szolgáltatási díj ellenében. A díjat az önkormányzat határozza meg kWh-alapon. A szolgáltatáshoz szükséges villamos energia beszerzése az önkormányzat feladata. A szolgáltató az önkormányzat felé negyedévente töltőberendezésekként bontott részletes kimutatással elszámol az előző negyedév töltéseiről. A negyedévben beszedett szolgáltatási díj 90%-át „jutalékként” számla ellenében átutalja az önkormányzatnak.
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

2. cikk / 30 Villamosenergia-díj továbbszámlázása

Kérdés: Villamosenergia-díjat számlázunk tovább folyamatosan, minden hónapban költségvetési szervnek. Egy továbbszámlázott számlánkat visszaküldték azzal a kifogással, hogy az általunk kiállított számla nem lehet folyamatos teljesítésű (a kiállított számlánk teljesítése és fizetési határideje 2025. 08. 19.). A továbbszámlázott áramdíj számlájának teljesítése 2025. 07. 21-e, melyet 2025. július hónapban egyenlítettünk ki. A számlán fel van tüntetve az elszámolási időszak: 2025. 05. 01. – 2025. 05. 31. Mivel a villamosenergia-számla 07. 21-ei teljesítésű, nem a reklamációban hivatkozott 07. 30-ai teljesítési dátummal számláztuk azt tovább, a teljesítés dátumát 08. 19-re állítottuk (folyamatos teljesítésre). Rosszul jártunk el? A számla beltartalmában szereplő 05. 31-ei dátumot kellett volna figyelembe vennünk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

3. cikk / 30 Magánszemély által értékesített villamos energia

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

4. cikk / 30 Elektromos járművek töltésének költségei

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala, valamint szociális intézményünk is elektromos gépjárművet szerzett be. A járművek töltéséhez szükséges töltőberendezéseket is megvásároltuk, amelyek felszerelésre kerültek a polgármesteri hivatal épületénél, illetve a szociális intézmény esetében az intézmény falára. Egy szakmai továbbképzésen elhangzott, hogy az elektromos járművek töltésének költségeit az „üzemeltetési anyagok” rovatra kell könyvelni. Intézményeink esetében azonban a töltők közvetlenül az épületek villamosenergia-hálózatára vannak csatlakoztatva, külön almérő nem került felszerelésre. A gépjárműveket kizárólag az intézményeknél töltik, más külső helyszínen (pl. kereskedelmi parkolókban lévő fizetős töltőknél) nem. Szükséges-e valamilyen formában meghatározni a gépjárművek töltésére felhasznált villamos energia mennyiségét, és azt rendszeres időközönként átkönyvelni a „villamos energia” rovatból az „üzemeltetési anyagok” rovatra?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

5. cikk / 30 Villamos energia elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

6. cikk / 30 Felújítás, karbantartás

Kérdés: Intézményünknél beázás, csőtörés történt. A káreseményt jelentettük a biztosítónak, a kártérítés összegének átutalása megtörtént. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek. Ezeket a tételeket felújításként vagy karbantartásként kellene könyvelnünk? Az egyik tétel a sószoba bontása, majd helyreállítása. A másik számlán szerepel: festési munkálatok, térburkolat bontása, majd helyreállítása, tűzivízvezeték javítása, csőszerelés, gyermekbútorzat helyreállítása.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

7. cikk / 30 Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

8. cikk / 30 Villamosenergia-hálózati csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat felújítást végez az egyik ingatlanán. A jövőbeli épület üzemeltetéséhez szükséges a meglévő ampert bővíteni, amelyhez a villamosenergia-szolgáltató a csatlakozási díjat (hálózatra) és a mérőszekrény díját kiszámlázta az önkormányzat részére. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

9. cikk / 30 Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

10. cikk / 30 Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén az irodaépület mellett számos büfének biztosít bérleményt. Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. A gáz, illetve a villamos energia tekintetében a továbbszámlázandó egységárak megállapítása során figyelembe kell-e venni a rendszerhasználati díjak összegét? Intézményünk nagyfogyasztónak számít, ezért ezek az összegek elég magasak. Ha figyelembe kell venni a rendszerhasználati díjat, akkor milyen számítási módon kell meghatározni az egységárat?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.