41 talált cikk a visszaigénylési jog kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?

Kérdés: 1995. december 18-a óta, általános szabályok alapján, az élelmezési tevékenységen jelentkeztünk be áfaalanynak. Visszaigényelni áfát is csak itt tudunk, ha az elszámolás úgy alakul. Sikeres pályázat esetén szeretnénk a csatornaberuházást megkezdeni, azaz már a fordított adó is felmerül. Kell-e módosítani az áfabejelentésünket, hogy jogosultak legyünk a csatornaberuházás áfájával visszaigénylésére, vagy elegendő külön áfaanalitika az élelmezés és csatornaberuházás esetében, és így vissza tudjuk igényelni az áfát?

Kérdés: Kérdésem az áfaelévüléssel és a bevallás technikai megoldásával kapcsolatos. Önkormányzatunk negyedéves áfabevalló, 8 éve göngyölített áfát, nem igényelt visszafizetést soha, annak ellenére, hogy a visszaigénylési lehetőség megnyílt. 2009. évben gépbeszerzést hajtott végre, nagyobb összegű áfát igényelhet vissza. 2010. I. negyedévében áfát igényelt, a bevallás szerint az előző időszakok áfáját pontosan be kell írni. Amennyiben 2009. 09. 30. előtti áfa szerepel, elévült. Ezzel a bevallásban nem lehet mit kezdeni, be kell írni. Így jogtalan áfaigénylés történt, ebből következik a mulasztási bírság. A göngyölített áfára is vonatkozik az ötéves elévülés? IV. negyedéves áfabevallás, 2004. október-2010. március 31. a visszaigényelhető időszak? Mi az elévült áfának a technikai levezetése, mert erre az 1065-ös bevallás nem ad lehetőséget? Az adóhatóság ezt hivatalból nem törli. Az adózó a bevalláson nem tudja kezelni.

Kérdés: Önkormányzatunk egy telek értékesítéséről szerződést kötött külföldi befektetővel. Az ügylet később meghiúsult, de az ellenérték egy részét számunkra a külföldi befektető megfizette. Később találtunk vevőt az ingatlanra, aki magyar társaságként megvette a külföldi befektető követelését, és beszámítással élt az ellenérték megfizetésénél. Kérdésünket a magyar társaság szempontjából tesszük fel, a társaság tekintetében az Áfa-tv. szerinti megfizetettség szabály, mely előfeltétel az áfa visszatérítésénél, teljesül-e a beszámítással?

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. sportcsarnokot épít, és iskolabővítő beruházást végez. A beruházás üzembe helyezés után a kft. tulajdonában marad, az önkormányzat feladatai ellátásához – nem kizárólagos bérlőként – bérelni fogja az ingatlant. Kérdésünk, hogy az önkormányzat jogosult-e a bérleti díj áfájának visszaigénylésére? Véleményünk szerint, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, akkor a bérleti díj áfatartalma visszaigényelhető.

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?

Kérdés: A cég dolgozója hivatalos külföldi úton (konferencián) vett részt. Kérdésem, a külföldi szállodai számlán feltüntetett áfa visszaigényelhető-e? Ha igen, azt az áfabevallásban hol kell feltüntetni?

Kérdés: Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?