21 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] Púévhr., a bölcsődében a Kjt., a Gyvt. és a 257/2000. Korm. rendelet irányadó.A Púévhr. 1. melléklet A) melléklete a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők finanszírozott – és nem a kötelező – létszámát határozza meg. Eszerint a többcélú intézményben 1 fő főigazgatói, minden szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben 1-1 fő intézményegység-vezetői, továbbá 50 fő gyermeklétszámtól kezdődően 1 fő (250 főtől ennél is több) főigazgató-helyettesi poszt betöltése finanszírozott. Nyilvánvalóan azért van ilyen vezetői létszám meghatározva, mert a jogalkotó úgy látta, ez biztosítja a vezetői feladatok megfelelő színvonalú ellátását. A fenntartó kötelezettsége a megfelelő színvonalú szakmai feladatellátás feltételeinek biztosítása, a költségvetési[…]

Részlet a válaszából: […] támasztanak ezzel szemben akadályt, az önkormányzatnak jogában áll adományt, illetve támogatást nyújtani a civil szervezet részére, annak létesítő okiratban rögzített céljaira.A támogatási szerződésben meghatározhatja az önkormányzat, hogy a cél szerinti felhasználásról el kell számolni az önkormányzat felé.Az adományról a testület jogosult dönteni, és elő kell terjeszteni. A támogatás dokumentuma a támogatási szerződés, amit mind az adományozó, mind a támogatott civil szervezet részéről szükséges megkötni.Az Áht. 1. §-ának 19. pontja szerint támogatás: az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatás. Ez azt jelenti, hogy a támogatás adható természetbeni juttatás vagy pénz formájában is.Az Et. 53. §-ának (1) bekezdése szerint (civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai) az államháztartás alrendszerei terhére kötött támogatási szerződés vagy kibocsátott támogatói okirat alapján létesített támogatási jogviszonyt az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok[…]

Részlet a válaszából: […] tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége, vagy sem.Az önkormányzat nem alanya a társasági adónak, így társaságiadó-fizetés nem merülhet fel.Semmilyen jogszabályi akadálya nincs annak, hogy a fát az azt kivágó vállalkozás részére értékesítsék. Áfa szempontból a vállalkozás kiszámlázza az önkormányzatnak a fakivágás költségét, ezt az önkormányzat lekönyveli költségnek, és amennyiben áfaalany, az áfáját levonásba helyezi. Az áfaalany önkormányzat pedig kiszámlázza a faértékesítést a vállalkozó részére áfásan. Amennyiben az önkormányzat alanyi adómentes, akkor értelemszerűen nincs levonási lehetősége,[…]

Részlet a válaszából: […] gyakorlását szolgálja. A törzsvagyonon belül azonban az Nvtv. három alcsoportot hoz létre: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonét, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonét és a korlátozottan forgalomképes vagyonét. Az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban állónak minősíti a helyi közutakat és műtárgyaikat, a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket stb.Amennyiben a kérdéses út nem közút, és az önkormányzat vagyonrendelete lehetővé teszi az értékesítést, akkor az értékesítésnek nincs jogi akadálya. Az értékesítésről testületi döntés kell. Az értékesítési[…]

Részlet a válaszából: […] költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan személlyel, aki, illetve amely nem minősül átlátható szervezetnek, nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve a már létrejött szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést.A hasonló esetek elkerülése és a jogszabályok maradéktalan betartása érdekében az átláthatósági nyilatkozatot a megrendelés kiállítása előtt be kell szerezni. A beszerzés eljárási rendjét úgy kell kialakítani, hogy már az ajánlattevőtől, pályázóktól a szerződés előkészítés során be kell kérni az átláthatósági nyilatkozatot.A kérdéses esetben a szerződés nem jogszerűen jött létre, azért a pénzügyi ellenjegyzőt is és a kötelezettségvállalót is felelősség terheli. Az Áht. és az Ávr. alapján a kifizetés jogszerűen nem teljesíthető, ugyanakkor a Ptk. szerint a másik fél teljesítése jogszerű, ezért polgárjogi eljárás keretében követelheti a pénz kifizetését.Az Nvtv. fogalmi meghatározása alapján a jogi személlyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre is értelmezni kell az átláthatóságot.A gazdálkodó szervezet fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint határozza meg az Nvtv. A Pp. 7. §-ának 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy az átláthatósági nyilatkozatok beszerzése csak az olyan jogi személyekkel, illetve jogi személynek nem minősülő szervezetekkel kötött szerződések esetében merülhet fel, amelyek nem minősülnek a törvény erejénél fogva átláthatónak. Ennek értelmében nem szükséges ilyen nyilatkozatot bekérni például a költségvetési szervekkel, egyházakkal vagy a magánszemélyekkel kötött szerződések esetében.Egyéni[…]

Részlet a válaszából: […] munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”.A „béremelés” fogalma és alapja tekintetében a normaszöveg annyi eligazítást nyújt, hogy a szabályok a 2024. január 1-jén hatályba lépett Púétv.-hez igazodóan szintén 2024. január 1-jétől alkalmazandók, tehát az emelés csak a 2024. január 1. előtti – praktikusan a 2023. decemberi – illetményhez viszonyítva lenne értelmezhető. Ugyanakkor mivel intézményi szinten megvalósítandó átlagos illetményemelésről van szó, tudomásunk van egy, a köznevelésért felelős tárca által kiadott körlevélről, amelyben az alapul veendő összegként a 2023. évi átlagos illetményszintet határozták meg.A másik támpont, hogy a rendelet 1. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a biztosított támogatás „kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges finanszírozásra használhatja fel”, mégpedig a Púétv. 98. § hatálya alá tartozók (tehát a pedagógusok és a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó, azaz pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak) vonatkozásában. Tehát egyfelől „személyi juttatásokról”, másfelől „béremelésről” szól a jogszabály; az előbbi fogalom tágabb, mivel az magában foglalja nem csupán a havi illetményt, hanem a pótlékokat, megbízási[…]

Részlet a válaszából: […] fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások.Véleményünk szerint az emlékmű képzőművészeti alkotásnak minősül, és a könyvekben a gépek, berendezések, felszerelések,[…]

Részlet a válaszából: […] ismérv, amelynek alapján az eszközt el lehet különíteni más eszközöktől. A fagerendázatnak, lambériának véleményünk szerint önálló, az épülettől független funkciója nincs, így azt nem lehet önálló tárgyi eszközként kimutatni. A kerámiakép, amennyiben az képként tud funkcionálni, és nem csak mint[…]

Részlet a válaszából: […] számlára az érvénytelenítés okát (elállás). Áfabevallás önellenőrzésére nincsen szükség az Áfa-tv. 153/B. §-ában írtak alapján, mivel a fizetendő áfa csökkenését abban az adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni, amikor az érvénytelenítő számlát a vevő rendelkezésére bocsátják. Az érvénytelenítő számlán ugyanannyi lehet az adóalap és az áfa összege, mint az eredeti számlán. A kárátalány fizetésekor áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az ügyletről nem kell számlát kiállítani. A szerződésben foglaltak alapján a kárátalány összegével csökkentett[…]

Részlet a válaszából: […] elszámolni, és a pótbefizetéssel kapcsolatosan a függő követelést a 032. Egyéb függő követelések nyilvántartási számlán kell kimutatni (T006-K032). Amennyiben a pótbefizetés visszafizetéséről az önkormányzat lemond, akkor a függő követelést meg kell szüntetni.A pótbefizetésre vonatkozó jogi előírásokat a Ptk. tartalmazza, melynek 3:99/A. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető, ami lehet többek között követelés is. A Ptk. 3:99. §-a (1) bekezdésének előírása szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul, ennek alapján tehát a tulajdonosi kölcsönköveteléssel is lehet pótbefizetést teljesíteni, ha azt az adós elismerte.Amennyiben tulajdonosi kölcsönköveteléssel kívánják a pótbefizetést teljesíteni, akkor a számviteli elszámolás tekintetében[…]