Külföldi sportrendezvényre juttatott belépőjegy

Kérdés: Költségvetési szervünk külföldi sportrendezvényre kíván az alkalmazottjainak jegyet juttatni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontjában foglalt adómentes rendelkezés alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől módosult az Svt. 77. §-ának u) pontja szerinti sportrendezvény fogalma? Bármely országban, magyar résztvevőtől függetlenül szervezett sportrendezvényre szóló belépőjegy kifizető általi juttatására alkalmazható-e az említett adómentes rendelkezés? Ha ezekre az eseményekre a jegyvásárlási lehetőséget sorsolás útján csak magánszemélyeknek biztosítják digitális, QR-kóddal ellátott jegyekkel, akkor ebben az esetben hogyan lehet az adómentes juttatást biztosítani?
Részlet a válaszából: […] kedvezményezetti kört fedi le, mint a 2024. január 1-jén hatályba lépett módosítás előtti fogalom. Azaz az Stv. rendelkezései nem vonatkozhatnak például a német, spanyol vagy angol labdarúgó-bajnokság mérkőzéseire.Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontjának a) alpontjának alkalmazása szempontjából a sportrendezvény fogalma továbbra is úgy értelmezendő, hogy nem zárható ki az adómentességből:– az olyan eseményre szóló belépőjegy juttatása, amely magyar klubcsapat vagy nemzeti válogatott részvételével, de külföldi helyszínen megrendezett mérkőzésre, vagy kizárólag külföldi résztvevőkkel, de Magyarországon szervezett eseményre szól, hiszen az ilyen események szervezésében az illetékes magyar szövetség vagy sportszervezet mindenképpen részt vesz;– az olyan versenyrendszerben lebonyolított eseménysorozatra vagy annak valamely mérkőzésére szóló jegy, bérlet juttatása, amely szerepel a szövetség versenynaptárában, azon magyar egyéni résztvevő vagy csapat elindul, de esetleg arra a szintre (pl. döntőre, elődöntőre) már nem jut el, amelyre a jegyet előzetesen megvásárolták.Ez azt jelenti például, hogy a 2024-ben megrendezett németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire, valamint a párizsi olimpia eseményeire jogszerűen biztosíthatott a kifizető belépőjegyet a 2024. évre érvényes minimálbér összegét (266 800 forint) meg nem haladó értékben. Az olimpia esetében bármely esemény szóba jöhet, tekintettel arra, hogy egy sok sportágat átfogó, egységes rendezvényről van szó, vagyis nem lehet feltételként szabni, hogy csak olyan sportág eseménye látogatható, ahol magyar versenyző vagy csapat elindult.Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott belépőjegyek, bérletek biztosítását minősíti adómentesnek az egyéb feltételek fennállása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kézi nyugtatömb alkalmazása

Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.
Részlet a válaszából: […] gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.Az Szt. 166. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.Ezenkívül be kell tartani az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
Részlet a válaszából: […] kizárólag az őt megbízó adóalanynál beszélhetünk adólevonási jogról.Az adólevonási jognak az Áfa-tv. 120. §-a felvezető mondatában meghatározott törvényi feltételét, azaz az adóköteles gazdasági tevékenység érdekében történő használatot, hasznosítást az a körülmény, hogy a fuvarozó/címzett/raktározó a rá a szabályok be nem tartása miatt az UVK 79. cikke alapján megállapított vámtartozás részét képező általános forgalmi adót költségként átterheli az adóalanyra, a fuvarozó/címzett/raktározó oldalán nem teremti meg, tekintve, hogy nem azonosítható az UVK 79. cikke alapján megállapított vámtartozás részét képező áfaköltségként történő átterhelése kapcsán a szerződéses szolgáltatás (például fuvarozás, raktározás) teljesítése érdekében eszközölt beszerzés (beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás).Létezik olyan érvelés, mely szerint fuvarozó/címzett/raktáros által a vámtartozás részeként megfizetett áfa a fuvarozó/raktározó/címzett által az adóalanynak nyújtott szolgáltatás adóalapjába járulékos költségként beletartozik, álláspontunk szerint az alábbiak alapján nem vezethető le az Áfa-tv. szabályaiból.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.A járulékos költséggel kapcsolatban kialakított rendező elvek (lásd például az 1994/93. Adózási kérdést) szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) is. Azok a szolgáltatásnyújtások, termékértékesítések, amelyeknek az értéke járulékos költségként (szokásos fogalma szerint járulékos szolgáltatásként, mellékszolgáltatásként) a főügylet adóalapjába tartozik, meghatározóan olyan ügyletek, amelyek elősegítik a főügylet megvalósulását, vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak, illetve egyes esetekben elengedhetetlenül szükségesek a főügylet teljesítéséhez.Az UVK 79. cikk (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza:„Behozatali vámköteles áruk esetében behozatali vámtartozás keletkezik az alábbiak bármelyikének be nem tartása esetén:a) az egyik olyan kötelezettség, amelyet a vámjogszabályok a nem uniós áruknak az Unió vámterületére való bejuttatásával, vámfelügyelet alóli elvonásával, vagy ezen áruknak azon a területen való szállításával, feldolgozásával, tárolásával, átmeneti megőrzésével, ideiglenes behozatalával vagy az azokról történő rendelkezéssel kapcsolatban állapítanak meg;b) egy, az áruknak az Unió vámterületén belüli meghatározott célra történő felhasználásával kapcsolatos, jogszabályban megállapított kötelezettség;c) egy olyan feltétel, amely a nem uniós áruk vámeljárás alá vonására vagy – az áruk meghatározott célra történő felhasználása alapján – nulla vagy csökkentett behozatali vámtétel megadására vonatkozik.”A fuvarozó/raktározó/címzett által a szabályok be nem tartása miatt keletkező vámtartozás részeként megfizetett áfa kapcsán nem értelmezhető teljesítés, illetve az nem tekinthető valamely járulékos ügylet ellenértékének, továbbá nem mondható el, hogy a szankciónak minősülő áfa, illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Díszpolgári címhez adományozott tárgy adókötelezettsége

Kérdés: Díszpolgári címként adott ajándék adózásával kapcsolatban két különféle válasz jelent meg, a Költségvetési Levelek 349. számában a 6166. számú, illetve a 354. számában a 6250. számú. Rendelet alapján adott díszpolgári címhez adományozott tárgy után milyen adókötelezettség terheli mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat?
Részlet a válaszából: […] után a kifizetőt terheli az ajándék értékének 1,18-cal felszorzott összege után 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó.Az Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózási szabályok nem alkalmazhatók, ha a juttatása) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszer-utánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.A kérdező[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
Részlet a válaszából: […] (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta, a kórház pedig használatba vette védőnői feladatok ellátása céljából.A kórház és az önkormányzat között született együttműködési és használati szerződés szerint a kórház az ingatlan üzemeltetési költségeinek (így különösen a karbantartási, üzemeltetési, takarítási, internet, telefon, biztosítás és anyagköltségek) megtérítésére kötelezett. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerinti bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.E rendelkezés, valamint a felek közötti megállapodás alapján, olyan ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét a kórház által térítendő díj képezi. Az önkormányzat ugyanis, bár a használatért nem számít fel díjat, azonban a bérbeadáshoz járulékos jelleggel kapcsolódó ügyleti elemek díja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Építési telek értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk egy beépítetlen belterületi ingatlant szeretne értékesíteni. Építési teleknek minősül, nagysága 50 m2, formája, elhelyezkedése alapján, az előírt építési szabályok betartása mellett nem lehet rá építeni. Ebben az esetben is áfásan kell értékesíteni?

Részlet a válaszából: […] §-ának 7. pontja határozza meg. A kérdéses ingatlan nem felel meg az építési telek fogalmának, ezért főszabály szerint mentes az adó alól. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az ingatlanértékesítésre választható adókötelezettség. Amennyiben éltek az ingatlanértékesítés áfakötelezettségének választásával, akkor a kérdéses ingatlan értékesítése áfaköteles. Ez utóbbi esetben azt is meg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Köznevelési intézmény könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: Adott egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit kft., mely egy köznevelési intézmény (iskola) fenntartója – azaz az iskola nem állami fenntartásban működik. Ez az intézmény önálló adószámmal, bankszámlaszámmal rendelkezik, a fenntartótól elkülönült jogi személy, a fenntartótól kapott pénzeszközökkel önállóan gazdálkodik. Az iskolának milyen könyvvezetési kötelezettsége van (a nonprofit kft. kettős könyvvitelt vezet)? Ebben az esetben az iskolának a gazdálkodásáról milyen számviteli beszámolókészítési kötelezettsége van (mint a nonprofit kft. által fenntartott intézménynek), letétbe kell-e azt valahol helyezni (OBR-rendszer, bíróság)?
Részlet a válaszából: […] kulturális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét – e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével – a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szervezetet jogi személyiségének megfelelően be kell sorolnia az Szt. 3. §-ának (1) bekezdése 2–4. pontjai szerinti szervezetek közé.Egyéb szervezet esetében 479/2016. Korm. rendelet 8. és 9. §-a alapján kell a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget megállapítani. Ennek alapján az egyszeres és kettős könyvvitel lehetősége is fennállhat. A beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége a 479/2016. Korm. rendelet 17. §-ának (4) bekezdése alapján nincs. A 17. § (2) bekezdés alapján dönthet úgy, hogy beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, akkor a közzétételnek a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetéssel, a székhelyén történő betekinthetőséggel, internetes holnapján történő bemutatással vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az adott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Késedelmes adó-visszatérítés

Kérdés:

Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?

Részlet a válaszából: […] alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelésidíj-beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó-beszedési alszámla, a távhőszolgáltatásról más hőellátásra áttérő által felhasznált hőmennyiség és annak előállítása során a pozitív előjelű szén-dioxid-kibocsátási különbözet után fizetendő díj befizetésére beszedési alszámla, a magánfőző által előállított magánfőzött párlat utáni jövedéki adó befizetésére beszedési alszámla.Az (5) bekezdés d) pontja alapján ezekről az alszámlákról teljesíthető az adózó, visszatérítésre jogosult részére történő visszatérítés, ideértve az Art. szerint fizetett kamatot is. A (7) bekezdés szerint ezen alszámlák esetén az indokolt visszatérítéseket az alszámláról kell teljesíteni.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Beszerzési eljárási szabályok

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású, költségvetési kulturális intézmény vagyunk. Belső szabályzatunk szerint a beszerzések és megrendelések esetében három árajánlatot nyolcszázezer forinttól kérünk. Ha egy vállalkozóval, akivel technikai kiszolgálásra kötünk szerződést, évente többször, különböző rendezvényekre, az összegek összeadódnak, a nyolcszázezer forint elérésekor kell három árajánlatot kérnünk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így többek között a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet.A beszerzések eljárásrendjének kialakítása az intézmény feladata és hatásköre, de a költségvetési gazdálkodási alapelveket pl. a verseny tisztaságának betartása, a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.Jogszabályban előírt összeszámítási kötelezettség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Térítés nélkül kapott eszközök elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát kell-e rögzíteni a könyveinkben, és ha igen, milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyi eszköz modulban is, mint térítésmentesen kapott eszközt, ki kell mutatni?

Részlet a válaszából: […] elszámolások fejezet Növekedések rész A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím alapján kell elszámolni. A térítés nélkül kapott eszköz bekerülési értéke az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
1
2
3
4