Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2005. október 11-én (52. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1195

[…] Az egyik ilyen feltétel valóban az, hogy az adóalany maradéktalanul el tudja különíteni tételesen az egyes tevékenységekhez kapcsolódó beszerzéseket. 2004. január 1-jétől azonban az arányosítás mellőzéséhez a tételes elkülönítést a támogatott/nem támogatott tevékenységek szerinti elhatárolás mentén is biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy az arányosításból csak azon beszerzések előzetesen felszámított adóját lehet kihagyni, amelyek tételesen elkülöníthetően kizárólag olyan tevékenységhez kapcsolódnak, amelyet nem finanszíroz adóalapot nem képező államháztartási támogatás. Az arányosítás mellőzésének másik feltétele az, hogy az adóalany nem részesül adóalap részét nem képező államháztartási támogatásban, amely minden egyes tevékenységhez valamiféle formában kapcsolódik. Amennyiben az adóalany akár az első, akár a második feltételnek nem felel meg, akkor a tételes elkülönítés szabályait nem alkalmazhatja, így a beszerzések előzetesen felszámított adóját arányosítással kell megállapítani. Amennyiben például az adóalany adóköteles és tárgyi adómentes tevékenységet egyaránt végez, de a beszerzéseket tételesen kimutatható módon tevékenységenként el tudja különíteni, akkor a levonható adót a tételes elkülönítés szabályai szerint állapíthatja meg. Ha azonban az adóalany – függetlenül attól, hogy csak adóköteles tevékenységet végez, vagy tárgyi adómentes tevékenységet is – az adóalap részét nem képező összes tevékenységet érintő államháztartási támogatásban részesül, akkor a beszerzések előzetesen felszámított adóját a tételes elkülönítés szabályainak alkalmazásával nem tudja megállapítani, azaz mindenképpen arányosítani kell. A levonható adó szempontjából közömbös a beszerzések jellege: az anyagbeszerzés levonható adóját ugyanígy arányosítással kell megállapítani, mint a többi működési költség előzetesen felszámított adóját. Az arányosítást akkor sem lehet elkerülni, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy erre a tevékenységre címkézve nem kap támogatást, csupán általános, "nem címkézett" intézményfinanszírozási támogatásban részesül. Más a helyzet, ha az adóalany intézményfinanszírozási államháztartási támogatásban nem részesül, és a támogatásokat címkézve, egyes meghatározott tevékenységekre kapja, a tevékenységek között azonban van olyan, amelyre az adóalany nem kap címkézett támogatást. Ilyen esetben ez a tevékenység nem támogatott: a tevékenységet sem az általános intézményfinanszírozási támogatáson keresztül, sem az egyes tevékenységekre adott támogatás útján nem támogatják. Ilyenkor erre a tevékenységre – a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – a tételes elkülönítés szabályait lehet alkalmazni. A költségvetési szerv azonban működési támogatásban részesül a vonatkozó jogszabályok szerint. Következő lépésként tisztázni kell, melyik arányosítást kell alkalmazni, és milyen tételeket kell bevonni az arányosításba. Ha az intézmény kifejezetten egy meghatározott adóköteles tevékenységre kapja az államháztartási támogatást (pl. kifejezetten a tanműhelyben végzett egyéb tevékenységre kapja), és e tevékenység beszerzéseit az adóalany tételesen el tudja különíteni, akkor az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében e tevékenység beszerzéseinek levonható adóját elkülönítetten kell arányosítani (az […]