203. Költségvetési Levelek / 2014. november 4.
TARTALOM

Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?

A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

A 2014-es államháztartásban alkalmazandó könyvviteli szabályok értelmében, beruházáshoz kapcsolódó fordítottáfa-befizetést hogyan kell helyesen lekönyvelni úgy, hogy mindkét számvitelben minden a helyére kerüljön (a kötelező egyezőségek biztosítva legyenek)?

Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?

Két önkormányzat osztatlan közös tulajdonában áll több kivett építési terület megnevezésű ingatlan. Az önkormányzatok a tulajdonközösség megszüntetését tervezik akként, hogy az ingatlanokat a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban, területalapú elszámolással megosztják. A megosztás útján kialakuló önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok az egyes önkormányzatok kizárólagos tulajdonába kerülnek a korábbi tulajdoni hányadokkal arányosan, azaz a megosztás után egyik fél sem jut több vagy kevesebb területhez. Kérdésem, hogy a tulajdonközösség megszüntetése az ingatlanok fent ismertetett megosztása útján termékértékesítésnek minősül-e?

Ki jogosult pénzügyi ellenjegyzésre és milyen feltételekkel?

Szociális intézményeinknél és az óvodában a munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, és az intézmény a számla alapján utólagosan megtéríti. A munkaruha kihordási ideje egy év, ha egy éven belül megszűnik a munkaviszony, vissza kell fizetni a munkaruha vételárának időarányos részét. A munkaruhát ebben az esetben a személyi juttatások között (mint adómentes juttatás), vagy a dologi kiadások között kell elszámolni?

Hogyan kell besorolni az óvodapedagógusokat? Az egyik dolgozó 1999. 10. 04-től 2001. 06. 30-ig gondozónő beosztásban dolgozott, 2008. 12. 01-től 2009. 03. 31-ig közhasznú, közcélú foglalkoztatott volt. 2013. 09. 01-től óvodapedagógusként dolgozik intézményünknél. Diplomáját 2013. 11. 04-én szerezte meg. A másik dolgozónk 1999. 03. 01-től 2012. 02. 12-ig gyógypedagógiai asszisztensként dolgozott. 2012. 02. 13-tól dolgozik intézményünknél óvodapedagógusként. Diplomáját 2013. 10. 22-én szerezte meg. Kell-e gyakornoki időt meghatározni?

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes-e az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, ezen belül a rendőrségtől kap közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek? Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alkalmazható-e, ha a rendőrség kötelező feladata a gyermekek baleset-megelőzési ismereteinek megszerzésében való részvétel, amihez játékos ügyességi és szellemi vetélkedőket, versenyeket szervez (megyei baleset-megelőző bizottságokon keresztül)? A közoktatásban részt vevő gyermekek számára szervezett versenyek során kiosztott nyeremények, szóróajándékok (toll, csoki, lufi stb.) adómentesen elszámolhatóak-e? Ha nem, miért nem? Mit kell érteni az "akár közvetetten is valamely alrendszeréből" kifejezés alatt?

A következők kapcsán kérném tanácsukat:
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?

Központi költségvetési szerv felújításhoz kapcsolódó megbízási díjat fizet ki. A Kincstár K122-es rovatra rakja bérszámfejtéskor. A megbízási díjnak van levont járulékrésze, és szociális hozzájárulási adót is kell utána fizetni. Hogyan kell 2014-ben könyvelnem ezt a megbízási díjat? Milyen rovatra? Hogyan tudom ráaktiválni az adott tárgyi eszközre?

Intézményünknek egy kis segítségre volna szüksége abban, hogy a 2014. évi változások szerint hogyan kell a pénzmaradvány igénybevételét könyvelni a pénzügyi és a költségvetési számvitel szerint.

Önkormányzatunknak van egy nonprofit kft.-je, amelynek a fő tevékenységi köre: televízió-műsor összeállítása, szolgáltatása. Tevékenységi köreink között szerepel még többek között folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, fénymásolás, hírügynökségi tevékenység, hangfelvétel készítése.
Bevételei két forrásból keletkeznek:
1. Árbevétel szolgáltatásnyújtásainkból, ahol minden esetben általános forgalmi adót számítanak fel.
2. Az alapító önkormányzattól kapott működési támogatás, melyet egyéb bevételként könyvelnek le.
Kérdésem, hogy a kft. szolgáltatásnyújtásait terhelő fizetendő általános forgalmi adóval szemben teljes mértékben levonható-e a beszerzéseiket (újság szerkesztése, közüzemi díjak, bérleti díjak, irodaszerek, kameralámpák) terhelő, előzetesen felszámított általános forgalmi adó?

Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Épület felújításához kapcsolódó fordított áfát, illetve adószámos magánszemélynek kifizetett összeget hogyan kell könyvelni költségvetési és pénzügyi számvitelben? Az utóbbi számfejtésre került, és a bérfeladásban szerepel. Hogyan kerülnek át ezek a tételek az adott épületre? Milyen rovaton kell utalni az adószámos magánszemélynek kifizetett összeget?

2012-ben megvásároltuk egy szoftver felhasználói jogát határozatlan időre. A szoftvert vagyoni értékű jogként állományba vettük. A programhoz kapcsolódóan egy átalánydíjas szervizszerződésünk van érvényben. A szerződés keretében vállalja a cég a rendszeres karbantartást és hibaelhárítást. A számlán az átalánydíj megnevezés szerepel. A kérdésünk a vagyoni értékű jog karbantartásának, hibaelhárításának, átalánydíjnak a számviteli elszámolására vonatkozik.