Adó-visszatéríttetés díjának áfarendszerbeli megítélése
Kérdés
Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. június 6-án (340. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6030
[…] Bíróságának (a továbbiakban: EUB) a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)" [C-41/14 számú Wojskowa ügyben hozott ítélet 31. pontja]. Az EUB több ítéletében is leszögezte, hogy a héa tekintetében általában valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni, amint az a Héa-irányelv 1. cikke (2) bekezdésének második albekezdéséből következik (lásd különösen a C 111/05. sz. Aktiebolaget NN ügyben 2007. március 29 én hozott ítélet [EBHT 2007., I 2697. o.] 22. pontját, a C 461/08. sz. Don Bosco Onroerend Goed ügyben 2009. november 19 én hozott ítélet [EBHT 2009., I 11079. o.] 35. pontját és a C 276/09. sz. Everything Everywhere ügyben 2010. december 2 án hozott ítélet [EBHT 2010., I 12359. o.] 21. pontját). "Azon kettős körülményre tekintettel, miszerint egyfelől általában valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni, másfelől pedig, hogy a gazdasági szempontból egyetlen szolgáltatásból álló ügyletet azonban a héa-rendszer működőképességének megőrzése miatt nem szabad mesterségesen elemekre bontani, fel kell deríteni a szóban forgó ügylet egyedi jellemzőit annak meghatározása érdekében, hogy a nyújtott szolgáltatások több különálló főszolgáltatásnak vagy egyetlen, egységet képező szolgáltatásnak minősülnek e (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott CPP ügyben hozott ítélet 29. pontját; a fent hivatkozott Levob Verzekeringen és OV Bank ügyben hozott ítélet 20. pontját; a fent hivatkozott Aktiebolaget NN ügyben hozott ítélet 22. pontját; a fent hivatkozott Everything Everywhere ügyben hozott ítélet 21. és 22. pontját, valamint a fent hivatkozott Bog és társai ügyben hozott ítélet 53. pontját)" [C 392/11. sz. ügyben hozott ítélet 18. pontja]. Figyelemmel a fent írtakra, termék értékesítéséhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásról beszélhetünk abban az esetben, ha az adott szolgáltatás igénybevétele a termék használatához, üzembe helyezéséhez, elfogyasztásához, eljuttatáshoz szükséges. Álláspontunk szerint a kérdéses esetben az áfa visszatérítését elősegítő szolgáltatás nem kapcsolódik oly módon a termék értékesítéséhez, hogy annak használatát, fogyasztását stb. elősegítse. A külföldi utas a termék megvásárlása előtt […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
