Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...Erről munkáltatója részére az adóévet követőfebruár 15. napjáig nyilatkozhat. Ha a nyilatkozatot elmulasztja, akkorönmagának kell az adóbevallását elkészíteni, vagy az adóhatóságtóladómegállapítást kérni.Ha a magánszemély nyilatkozatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Közhatalmi tevékenység az új Áfa-tv.-ben

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!
Részlet a válaszából: […] ...Ft alatti éves bevétel alatt a közhatalmi szerv azalanyi adómentesség szabályait választhatja, így elkerülhető azadómegállapítási, adóbevallási kötelezettséggel járó adminisztratív teher. Az általános szabályok szerinti adózási mód alkalmazásakor,a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
Részlet a válaszából: […] A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint azegyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának (3) bekezdése tartalmazzaazokat a tevékenységeket, amelyek – ha az egyház végzi – nem minősülnekvállalkozási tevékenységnek. Ennek alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésrealapozott visszaigénylési jog csak akkor alkalmazható, ha az egyéb jogszabályifeltételek fennállása mellett az adóalanynak az adóbevallási időszakban vanolyan tárgyieszköz-beszerzése, melyhez kapcsolódó levonható, korábban visszanem igényelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Ülnöki tevékenységért, a bíróság által térített összeg elszámolása

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra – a bíróság előzetes közlésünk alapján – átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...részére hátrányos következményekkel járhat.Másrészt bonyolult, időigényes az elszámolás, mert több jogcímen érinti ajövedelmet, az adóbevallás módosítása is szükséges.Támogatásértékű bevétel, államháztartáson belüli pénzeszközátadásnál/átvételnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Különadó

Kérdés: Beleszámít-e a különadó adóalapjába a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is?
Részlet a válaszából: […] ...A különadó alapja az összevont adóalap járulékfizetési felsőhatárt meghaladó része, de csak abban az esetben, ha a magánszemély adóbevallásbenyújtására köteles (vagy adóbevallás helyett adóhatósági vagy munkáltatóiadómegállapítás útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Cég telefonjának magáncélú használata I.

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
Részlet a válaszából: […] ...tudakozó vagy a "kék szám" felhívását stb. Az is amunkáltatótól függ, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos beszélgetésnek minősíti-eaz adóbevallás, a bankszámla-ügyintézés, illetőleg a nyugdíjazás miatti telefonbeszélgetést.Az adóhatóság az esetleges ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

KIR rendszerbe tartozók felelőssége a bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítésekor

Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?
Részlet a válaszából: […] Az Art. szabályai szerint az adókötelezettségekteljesítéséért – fő szabályként – az adózó felel. Így a bevallás határidőbentörténő benyújtása is az adózó kötelezettsége. Ha ezt elmulasztja, mulasztásibírsággal büntethető. Az adózó a bevallás benyújtásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Gépjármű üzemanyagköltsége

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...történő elszámolás esetén a korrekciós tényezőket nemlehet figyelembe venni.A költségtérítésben részesülő munkavállaló adóbevallásbenyújtására lesz kötelezett. A tételes költségelszámolás miatt nem kérhet semadóhatósági, sem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Külföldi szolgáltatások áfája

Kérdés: 1. Európai Unión kívüli szolgáltatások számláiban (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? 2. Európai Unión belülről származó, már áfát tartalmazó, illetve áfát nem tartalmazó számlákon (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? Amennyiben igen, akkor milyen kulccsal és mely soron kell szerepeltetni az adóbevallásban?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. § (4) bekezdés a) pontja értelmében ateljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatásténylegesen történik kulturális, művészeti, tudományos, oktatási,szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál – ideértve ezek szervezését is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.
1
13
14
15
22