337 talált állásfoglalás az adólevonási jog kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: Önkormányzatunk oktatási intézményt ad át egy egyháznak közfeladat ellátására vagyonkezelői jog létesítésével. Az intézmény több mint 40 éve épült, 10 éve új tantermekkel bővítettük. Áfát nem igényeltünk vissza az intézmény létesítésével, bővítésével kapcsolatban. Önkormányzatunk áfaadóalany. A vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatban felmerül-e az önkormányzat és az egyház részéről adó- (áfa-) és illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézetünk a már nem használt számítástechnikai eszközeit térítésmentesen átadná egy másik EU-tagországban található iskolának. Van-e ennek valami akadálya? Vonatkozik-e erre külön szabály, vagy a hazánkban szokásos módon bizonylatoljuk és számoljuk el?

Kérdés: Városunkban már több éve megszűnt a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A felszámolás évekig elhúzódott. A felszámolás során a szövetkezet tulajdonában lévő külterületi utak, csatornák az 1993. évi II. törvény 12/D. § (1) bekezdése alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek, földhivatali határozattal. Ezt a vagyont a könyveinkbe bevételeztük. Kérdésem, hogy ez a vagyonnövekedés áfa szempontjából hogyan minősíthető?

Kérdés: Önkormányzatunk az elöregedett csatornarendszere felújítására pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. A beruházás befejezése után a csatornarendszert az önkormányzat üzemeltetésre éves szinten megállapított bérleti díj fejében bérbe fogja adni az általa alapított kft.-nek. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Jól gondoljuk-e, hogy mivel a csatornák ingatlannak minősülnek, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható? 1. Csatornarendszer bérbeadásának megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő kft.-je a múlt évben két üzlethelyiséget vásárolt, egy nagyobb projekt keretében. Az üzlethelyiségeket a kft. készleten (nem tárgyi eszközként) tartja nyilván, mivel azok beszerzésére későbbi értékesítés céljából került sor. Az adót a kft. beszerzéskor levonta. 2011-ben az üzlethelyiségek adómentesen kerülnek értékesítésre, mivel a kft. nem jelentkezett be az adóköteles értékesítés alá. Keletkezik-e korrekciós kötelezettsége a kft.-nek a 2010-ben levont áfával?

Kérdés: Szervezetünknek visszaigénylendő áfája van, amit évek óta továbbvihetőként görget. Hallottuk, hogy az adókövetelés is elévül, ez érdekelne, hogy honnan számoljuk az elévülést. Könyvelőnk szerint onnan kell kezdeni az elévülés számítását, amikortól rátesszük a folyószámlára, nem a tényleges keletkezéstől. Amíg csak görgetjük, addig nem számít az elévülési idő.

Kérdés: Önkormányzatunk szemétszedési akciót szervez a területén. A szemétszedési akcióban részt vesz egy önkéntes munkával foglalkozó alapítvány is. A hulladékgyűjtés kapcsán összegyűjtött szemét elszállításában, illetve lerakásában, ártalmatlanításában, a helyi hulladékszállítással, illetve hulladéklerakással, ártalmatlanítással foglalkozó cégek is részt vesznek. Milyen megítélés alá esik áfaszempontból a szemétszedési akcióban részt vevő cégek tevékenysége, amennyiben a szolgáltatásaikat ingyen nyújtják, illetve ha azért ellenértéket kérnek?

Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?

Kérdés: Önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság mint szolgáltatásnyújtó adóalany számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az általa kibocsátott számlát elektronikus levélben (e-mail) továbbítja a szolgáltatást igénybe vevő adóalany részére, melyhez az alábbi tájékoztatást csatolja: "A hatályos jogszabályok alapján a számla pdf mellékletként e-mailben történő elküldése nem minősül elektronikus számlának, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja. Az elküldött, kinyomtatható számla teljes terjedelmében azonos a forrás számlázó program által generált számlával, így az, mivel aláírás és bélyegző nélkül is érvényes, ezért kinyomtatva lekönyvelhető." Az önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság által gyakorolt számlázási rend megfelel-e a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak?