329 talált cikk az adólevonási jog kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a képviselőknek és a bizottsági tagoknak az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bekezdés b) pontja alapján természetbeni juttatásként térítésmentes étkezést biztosít. Kérdésünk, hogy ezen juttatás értéke után az önkormányzatnak keletkezik-e áfabefizetési kötelezettsége?

Kérdés: Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?

Kérdés: Egy önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény 107. § (2) bekezdése alapján különböző beépítetlen ingatlanok tulajdonjogát szerezte meg. Az önkormányzat 1992-ben megállapodást kötött különböző önkormányzatokkal arról, hogy az ingatlanok közös tulajdonba kerüljenek, azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át a változást. A hibát szeretnénk 2008-ban javítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?

Kérdés: A) Integrált oktatási intézményt hoz létre a fenntartó önkormányzat. Ebbe az intézménybe kerül át az eddigi részben önálló intézményként működő, de önálló adószámmal rendelkező valamennyi alsófokú oktatási intézmény. Az átkerülő intézményekben a működéshez szükséges összes vagyont viszik az új integrált intézménybe. Mivel a korábbi intézmények fenntartója azonos az új intézmény fenntartójával, beszélhetünk-e ingyenes vagyon átadásáról áfa szempontból? B) Középfokú oktatási intézmények más fenntartóhoz kerülnek (vagyont csak üzemeltetésre ad át a város). Ebben az esetben hogy viselkedik az ingyenesség szempontjából az áfa? Amennyiben bérleti díjat kérne a használatért az új fenntartótól az átadó önkormányzat, hogyan ítélendő meg az eset?

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?

Kérdés: Az önkormányzat, amely ingatlan-bérbeadásaira az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint adófizetési kötelezettséget választott, 2008-ban lakásokat épít(tet), melyeket kizárólag bérbeadási tevékenységéhez kíván hasznosítani. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan alakul az önkormányzat lakóingatlanok építtetésével kapcsolatos levonási joga, figyelemmel az Áfa-tv. május 1-jétől hatályos módosulására.

Kérdés: Gazdálkodásunk során időközönként előfordul, hogy az igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számla nem érkezik meg a teljesítéssel azonos adómegállapítási időszakban. Kérdés, hogy levonási jogunkkal mikor élhetünk. Ha a számla nem áll rendelkezésünkre, de tudjuk, hogy postán érkezik, levonhatjuk-e az áfát? Ha esetleg nem, akkor önellenőriznünk kell, amikor megérkezik, vagy abban az adómegállapítási időszakban vehetjük figyelembe, amikor megérkezik?

Kérdés: Szociális intézményünk támogatásból kíván egy korszerű konyhával ellátott épületet létrehozni a kezelésében lévő ingatlanon. Az épületben a tervek szerint a szociálisan rászorultakat étkeztetnék ingyenes formában, azaz gyakorlatilag gazdasági tevékenységen kívüli célra használnánk. A beruházást a minisztérium által kiírt pályázaton elnyert támogatásból kívánjuk részben finanszírozni, melynek során nyilatkoznunk kell, hogy az áfát költségként számoljuk el. Ettől függ, hogy a beszerzések áfatartalmát finanszírozza-e a támogató. Szakvéleményüket kérném, hogy mi a helyes eljárás ilyen helyzetben!

Kérdés: Tudomásunk szerint az Áfa-tv. 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte azt a korábbi szabályozást, mely lehetővé tette, hogy méltányossági alapon visszakérjük egyes speciális esetekben az áfát. Van-e lehetőség arra, hogy a 2008. január 1-jét megelőző beszerzéseink esetében éljünk ezzel a lehetőséggel?

Kérdés: Hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre az Áfa-tv. 88. § b) pontjában foglaltak szerint áfakötelezettséget választottunk, az ingatlanértékesítésre nem éltünk ezzel a jogunkkal, tehát az általános szabályok szerint adózunk. Önkormányzatunk földterületet kíván bérbe adni egy kft.-nek évi 100 Ft + áfa/ha áron. A bérleti szerződés 20 éves határozott időtartamra szól. A bérlő a szerződésben vállalja, hogy olyan beruházást fog az ingatlanon megvalósítani, melyben gazdasági tevékenysége során (üvegházi és szabadföldi termesztés) 200 fő foglalkoztatását biztosítja. A területen létesített beruházás (vagyonelemek) a bérlő kizárólagos tulajdonát képezik. A bérbeadó elidegenítési szándéka esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, illetve a felek közös értékesítésben is megállapodhatnak. Kérdésünk az lenne, hogy a fenti ügylet kapcsán hogyan járunk el helyesen, a jelképes bérleti díjat tekinthetjük-e áfaalapnak, vagy az áfát a piaci alapú bérleti díj után kell megfizetni?