331 talált cikk az áfa elszámolása kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményeink részére megkértük az adószámokat, ahogy az államháztartási törvény előírta. A Gondozási Központnak áfamentességet jelöltünk be kizárólag közérdekű, egyéb speciális jellegére tekintettel. Időközben felmerült, hogy az orvosoknak a közüzemi díjat a Gondozási Központnak kell majd továbbszámlázniuk. Az egészségház társasházként üzemel, amelyben a rendelők az orvosok tulajdonai, a labor, fiziko-, védőnői helyiségek önkormányzati tulajdon. (Bérleti díj nincs.) A mérőórák közösek. A közüzemi számlák – szerződésmódosítás után – ezután a Gondozási Központ nevére fognak jönni, s nem tudjuk, hogy számlázhatjuk tovább, ha alanyi mentes adószámunk van. Vagy ha ezzel a mentes adószámmal nem tudjuk leszámlázni, változásbejelentést kell tenni?

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló sportcsarnokot üzemelteti. A sportcsarnokot 8-16 óráig az általános iskola használja (testnevelésórák), valamint délutánonként és hétvégeken tömegsport, utánpótlás-nevelés és NB II. kézilabdasport folyik. A kft.-nek áfaköteles bevétele egyedül a kézilabda-mérkőzések jegybevételéből van (a csarnok bérbeadására nem választották az áfát). Az önkormányzat támogatást utal át a kft.-nek a csarnok működtetésére és az utánpótlás-nevelésre, valamint a szakosztályok működtetésére. Áfaköteles-e ez a támogatás?

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása

Kérdés: 2011-től az áfára általános szabályok szerint bejelentkezett önkormányzat, amely bérbe­adás és tárgyieszköz-értékesítés szempontjából is áfás, vállalkozó orvosnak térítésmentesen adja bérbe a rendelő épületét (az orvosi ellátás alaptevékenységhez kapcsolódik), és közvetített szolgáltatásként az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjakat áfásan továbbszámlázza. Helyes-e az ingyenes bérbeadás ebben az esetben? Az ingyenes bérbe­adásnak van-e áfavonzata? Ha az ingyenes bérbe­adás az alaptevékenységhez kapcsolódás miatt elfogadható, az önkormányzat a rezsiszámlák áfáját visszaigényelheti-e, valamint továbbszámlázáskor mi a helyes eljárás?

Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és – magánhasználatot feltételezve – az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?

Kérdés: Költségvetési szerv az államnak a külföldön található ingatlanát az MNV Zrt. – mint vagyonkezelő – engedélyével értékesítené. Az MNV tudni szeretné, hogy a pályázati anyag és az ingatlan eladásából származó bevétel tartalmazhat-e áfát, vagy kell-e áfát tartalmaznia, s ha igen, kiterjed-e a magyar Áfa-tv. német területre?

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?

Kérdés: Társaságunk kertészeti és erdészeti szolgáltatásokra szakosodott. A "Z" önkormányzat által a városi hulladéklerakó rekultivációjára kiírt pályázatot megbízónk nyerte. A munka elvégzésében cégünk a rekultivációs munkák utolsó fázisában a terep füvesítését, illetve a terület első kaszálását fogja elvégezni. Megbízónk társaságunkkal, mint alvállalkozóval, az elvégzendő füvesítési/kaszálási munkákra csak az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózás kikötésével kíván szerződést kötni. Véleménye szerint, mivel az általa a "Z" önkormányzattal generálkivitelezőként vállalt munka építésiengedély-köteles, és az engedély tartalmazza a füvesítési munkálatokat, valamint az ő és az önkormányzat közötti ügyletre a fordított adózást kell alkalmazni, ezért velünk is e módon kell a szerződést megkötnie. Helyesen járunk-e el, ha az általunk végzett füvesítési munkára a megbízónkkal (generálkivitelező) kötött szerződésben a fordított adózás alkalmazásáról állapodunk meg?

Kérdés: Általános iskola vagyunk. Saját konyhát üzemeltetünk, ennélfogva az élelmiszer-beszerzésekre vonatkozó áfát teljes egészében visszaigényelhetjük. Az étkezési térítési díjaknál, aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 1-8 osztá­lyig ingyenesen étkezik, a tartósan beteg és a három- vagy többgyermekes 50%-ot fizet, valamint van a szociális kedvezmény 30-100%-ig. Kérdésem, hogy az ingyenesen, illetve a kedvezményesen étkezők különbözete után meg kell fizetni az áfát?