330 talált cikk az áfa elszámolása kifejezésre

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk kezelésében lévő temetőben a sírhelyek újraváltása ingatlan-bérbeadásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Az ingatlan-bérbeadásra nem választottunk adókötelezettséget.

Kérdés: Tűzoltóság tulajdonában levő, alaptevékenység, illetve esetenként kiegészítő tevékenység ellátásához használt, de feleslegessé vált, ezért értékesítésre kerülő gépjárművek esetében kell-e általános forgalmi adót fizetni? A gépjárművek pályázat útján kerültek az intézmény tulajdonába, önrész megfizetése mellett. Az intézmény áfakörbe tartozik, a kiegészítő tevékenységéből származó bevételei meghaladják az alanyi mentességre vonatkozó értékhatárt.

Kérdés: Az önkormányzat által folyósított természetben nyújtott ellátásokat a megfelelő 58322. főkönyvi számokon mutatjuk ki. Kérdésünk, hogy amennyiben valamely ilyen jellegű kiadáshoz, azaz annak beszerzéséhez, megvásárlásához (pl. közköltséges temetés, közétkeztetés, gyógyszertámogatás stb.) áfa is kapcsolódik, azt az 58322. főkönyvi számlára kell könyvelni, vagy az 581211. Vásárolt termékek és szolgáltatások áfakiadásai számlán kell megjeleníteni?

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?

Kérdés: Közérdekű feladatot ellátó költségvetési szerv (adószám 2-es) leselejtezett eszközeit (szék, számítógép) dolgozóinak értékesítette. Az eszközök beszerzésekor az áfát nem helyeztük levonásba. Az új Áfa-tv. 87. §-a alapján a számlát adómentesen állítottuk ki a dolgozóknak. Kérdésünk, hogy helyesen állítottuk-e ki a számlát?

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?

Kérdés: Önkormányzatunk az önkormányzati bérlakások bérleti díját áfamentesen számlázza a lakóknak. Ugyanakkor a közüzemi költségeket (villany, víz stb.) a bejövő számlában foglalt adókulccsal számlázzuk, és így a bejövő számla áfáját levonjuk. Helyes-e a gyakorlatunk?