Találati lista:
141. cikk / 329 Adományozás áfája
Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő számítástechnikai berendezéseket szeretnénk ingyenesen átadni iskoláknak. A számítástechnikai berendezések leselejtezésre kerültek, nem jelentenek jelentős értéket. Eddig úgy tudtuk, nem kell áfát fizetnünk az adományozás után. A jelenleg hatályos szabályok szerint kell-e az önkormányzatnak áfát fizetnie az ingyenes adományozás után?
142. cikk / 329 Szeméttelep rekultivációjának áfája
Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő szeméttelepet kívánja felszámolni. Kérdés, hogy az Áfa-tv. 142. §-a szerinti fordított adózás szabályai alá tartozik-e a szeméttelep rekultivációja. Ennek során a táj természetes állapotának visszaállítása történik, vagy a szemét elszállításával, vagy annak talajréteggel történő befedésével, majd növények telepítésével. A munkálatok környezetvédelmi-, működési-, illetve rekultivációsengedély-, valamint vízjogi létesítésiengedély-kötelesek.
143. cikk / 329 Mezőgazdasági terület adásvétele
Kérdés: 2009 júliusában mezőgazdasági terület adásvételében állapodtunk meg egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszeméllyel. Elmondása szerint egy nagyobb mezőgazdasági célra hasznosítható földterületet 1994-ben szerzett, melyet 1998-ban osztatott föl több helyrajzi számra. A telkek beépítetlen területté minősítése is megtörtént. Jelenleg pedig folyamatban van a megosztott ingatlanok közműre csatlakoztatása is. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy áfaköteles-e az így értékesített ingatlan. Ha mi a magánszemély által értékesített első három ingatlan valamelyikét megvásároljuk, akkor adómentes lesz-e a sorozat jellegű értékesítés szabályainak alkalmazásával?
144. cikk / 329 Utólagos árengedmény
Kérdés: Sportrendezvényekre szóló jegyeket vásároltunk idén különböző rendezvényekre ugyanattól a cégtől, és a vásárlásaink mennyiségére tekintettel utólagos kedvezményt kaptunk. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ilyen esetben köteles-e helyesbítő számlát kiállítani a cég. Értelmezésük szerint ez nem szükséges, mivel az Áfa-tv. 77. § (3) bekezdése pusztán lehetőségként biztosítja a szolgáltatást nyújtó adóalany számára ilyen esetben az adóalap-csökkentést és nem kötelezettségként. Éppen ezért vonakodik is kiállítani azt, mivel úgy gondolja, hogy minden egyes árcsökkentésére alapot adó ügylet bizonylatát helyesbíteni kell, valamint önellenőrizni a bevallási időszakot, ugyanakkor a kedvezményt ugyanúgy meg kell adózni. Álláspontunk szerint ugyanakkor mindenképpen ki kell állítani a helyesbítő bizonylatot. Kérjük, segítsenek a probléma tisztázásában!
145. cikk / 329 Tevékenység miatti támogatás
Kérdés: Alapítványunk üzemeltetéséhez, reklámköltségekhez államháztartási támogatásban részesült 2004., illetve 2005. évben. Ezenfelül uniós támogatást is kapott. A támogatásokat kizárólag áfaköteles közhasznú tevékenységére kapta. Tekintettel arra, hogy a tevékenység egy százaléka adómentes volt, ezért a régi áfatörvényszabályok szerint arányosítottunk a törvényben meghatározott képlet segítségével. Kérdésem arra vonatkozik, hogy az EU bírósági ítélet alapján önellenőrzéssel visszakaphatom-e a támogatások miatt levonásba nem helyezett adóösszeget? Az önellenőrzést úgy végezném el, hogy az áfaköteles és az áfamentes bevételt arányosítanám a törvény szabályai szerint, és a támogatásokat teljes egészében kihagynám.
146. cikk / 329 Felújítás, illetve támogatás könyvelése
Kérdés: Támogatott beruházást kezdtünk, aminek csak az 5% saját részét kell utalni a kivitelezőnek, a többit az elszámolás után fogja megkapni. A számlát nekem mint önkormányzatnak nyújtja be a kivitelező, nettó számlát, mivel fordított áfa alá tartozik a felújítás. Az áfát be kell fizetni 15 napon belül a teljesítést követően az APEH-nak, ami eleve 25%, és bevallani. Hogy fog ez a könyvelésemben megjelenni, mikor én csak a számlát tudom felvinni a nyilvántartásokban, valamint az áfa befizetését pénzforgalmilag, de az áfa alapjából csak az 5%-ot, a beruházás saját erejét fizetem ki?
147. cikk / 329 Önkormányzati sportcsarnok- és iskolaberuházás áfája
Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. sportcsarnokot épít, és iskolabővítő beruházást végez. A beruházás üzembe helyezés után a kft. tulajdonában marad, az önkormányzat feladatai ellátásához – nem kizárólagos bérlőként – bérelni fogja az ingatlant. Kérdésünk, hogy az önkormányzat jogosult-e a bérleti díj áfájának visszaigénylésére? Véleményünk szerint, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, akkor a bérleti díj áfatartalma visszaigényelhető.
148. cikk / 329 Önkormányzati szennyvíztisztító telep korszerűsítésének áfája
Kérdés: Nagyközségünk önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be a település szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése tárgyában. A pályázat első fordulója eredményes volt, az önkormányzat a második fordulós pályázat elkészítéséhez 85%-os vissza nem térítendő támogatást nyert. A második fordulóhoz most készül a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a beruházás terve. Ezen dokumentumok birtokában a következő évben tervezzük a beruházás megvalósítását. A beruházást – befejezése után – az önkormányzat üzemeltetésre bérbe adja 100%-os tulajdonú kft.-jének, amely cég jelenleg is üzemelteti a szennyvíztisztító telepet, a csatornarendszert, és természetesen áfásan szedi a szennyvízdíjat. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Véleményünk szerint a szennyvíztisztító építménynek (ingatlan) minősül, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható.
149. cikk / 329 Gyermekétkeztetés áfája
Kérdés: Főiskolánk gyakorló óvodát és általános iskolát működtet. A gyermekek étkezését külső vállalkozástól vásárolt élelmezéssel oldjuk meg. A szülőktől a főiskola szedi be az étkezési térítési díjat, amelynek áfatartalmát befizetjük az APEH felé. Az étkezési feladat ellátásához normatív támogatást is kapunk a költségvetésből. A megvásárolt étkezésről szóló számlákon szereplő áfa összegét milyen mértékben helyezhetjük levonásba? A számlában szereplő teljes áfaösszeg levonható, vagy csak a szülő által megtérített része?
150. cikk / 329 2006-os ingatlanértékesítés áfája
Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
