2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Melyik árfolyamot kell alkalmazni az 58. § alá tartozó ügylettel összefüggésben kiállított számla helyesbítésekor, ha a felek az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapították meg? Álláspontunk szerint a helyes megoldás egy olyan esetben, amikor az eredeti számla kiállításának időpontja 2008. augusztus 21-e, akkor az ezzel összefüggésben 2009. január 22-én kiállított helyesbítő bizonylatban az eredeti számla kiállítási időpontját kell alapul venni.

Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.

Kérdés: Önkormányzatunk több lakásszövetkezetben és társasházban rendelkezik lakástulajdonnal, és ezekben eltérő megoldásokkal találkozunk közös költségek elszámolásával, számlázásával kapcsolatosan. Kérjük szíves segítségüket abban a kérdésben, hogy miként kell helyesen számlázni ezeket a költségeket!

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?

Kérdés: Egy önkormányzat a saját erejéből kivágott fát értékesíti. A kimenő számlában milyen mértékű áfát kell szerepeltetni?

Kérdés: Egy önkormányzat az alábbi szolgáltatásokat számlázza ki: – sírhelymegváltás (SZJ 93.03.11.0) – ravatalozóhasználat (SZJ 93.03.12.2) – halotthűtés (SZJ 93.03.12.2) A fenti szolgáltatásokhoz milyen mértékű áfát kell szerepeltetni a kimenő számlában?

Kérdés: A számla, egyszerűsített számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2008. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a rendelet 1/B. § (2) bekezdésében körülírt nyugtanyomtatványt (pl.: színházjegy, strandbelépő stb.) ki állíthatja elő, milyen feltételekkel, és annak milyen adattartalmúnak kell lennie?

Kérdés: Önkormányzatunk városüzemeltetési kft.-je 2007-ben raktárépületet vásárolt, bizonyos megfontolások alapján forgatási céllal (nem tárgyi eszközként). Az adót a beszerzéskor levontuk. 2009-ben adómentesen értékesítjük, mivel nem jelentkeztünk be az adóköteles értékesítés alá. Van-e valami tennivalónk a 2007-ben levont áfával?

Kérdés: Közérdekű feladatot ellátó költségvetési szerv (adószám 2-es) leselejtezett eszközeit (szék, számítógép) dolgozóinak értékesítette. Az eszközök beszerzésekor az áfát nem helyeztük levonásba. Az új Áfa-tv. 87. §-a alapján a számlát adómentesen állítottuk ki a dolgozóknak. Kérdésünk, hogy helyesen állítottuk-e ki a számlát?