2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?

Kérdés: Kérem, segítsenek az Áfa-tv. 58. §-ának értelmezésében! Önkormányzatunk iskolabuszjáratot üzemeltet. A szolgáltatást nyújtó céggel 2006. május 1-jétől határozatlan tartamú időre szóló szerződésben állapodtunk meg. A szállítást a cég hétfőtől péntekig munkanapokon végzi. A számla kiegyenlítése a hónapot követő 20-a. Kérdésem a teljesítési időre vonatkozik. Az áfabevallásban a tényleges teljesítés hónapjában, vagy a pénzügyi teljesítés hónapjában kell szerepeltetni a fizetendő adót?

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?

Kérdés: Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?

Kérdés: Középiskolai intézményünkben a kollégiumi ellátás az új Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az adó alól. Ugyanebben a középiskolában tanuló diákok menzaellátása szintén adómentes? Véleményünk szerint nem lehet a diákok étkeztetését kétféle módon számolni. A hivatkozott új Áfa-tv. nem jelöli külön a menzai étkeztetést. Helyesen járunk-e el, ha részükre is áfamentesen állapítjuk meg a térítési díjat?

Kérdés: Községi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Az önkormányzat 1986-ban építette ki ivóvízközmű-hálózatát. A közművet bérbeadás útján üzemelteti, a szolgáltató cég a közmű használatáért bérleti (eszközhasználati) díjat fizet. A bérlet tárgyát képezik az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében is nyilvántartott épületek, építmények, illetve a kataszterben értelemszerűen nem szereplő gépek, berendezések, egyéb eszközök is. Helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a kataszterben nyilvántartott épületek, építmények után fizetendő bérleti díjról az új Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes számlát állít ki, illetve a gépek, berendezések és egyéb eszközök bérbeadásáról a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 20% áfát is tartalmazó számlát bocsát ki? Az önkormányzat az előző években és 2008. évben sem élt az alanyi adómentesség választási lehetőségével, illetve az ingatlanok bérbeadására vonatkozóan sem választotta az új Áfa-tv. 88. § alapján választható adókötelessé tételt.

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, és az áfa alanya. Alapító okirata szerint az alaptevékenységébe tartozó feladata: 92321-5 múzeumi tevékenység (adóköteles tevékenység). Alaptevékenységként ellátja a beruházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások bonyolítását, melyhez alvállalkozók tevékenységét veszi igénybe a kézi és gépi földmunka ellátásához. Az alvállalkozók a kiállított számlákban, hivatkozva a módosított új Áfa-tv. 142. §-ára, a fordított adózás szabályait alkalmazzák, azaz nettó értéket számláznak, az adó bevallását és megfizetését intézményünkre hárítva. 1. Helyesen járnak-e el az alvállalkozók ilyen esetben, amikor a vevő (intézményünk) csak szerződés szerinti szolgáltatást végez az ingatlan tulajdonosának (egyéb köze az adott ingatlanhoz nincsen)? 2. A múzeum által az adott ingatlanon végzett szolgáltatás (a megelőző feltárás) milyen megítélés alá esik a fordított adózás szempontjából?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlantakarítással evaalany vállalkozót bízott meg. Kérdésünk, hogy az evás vállalkozó a május 1-jei törvényváltozás következtében melyik számláját állítja még ki fordított adózással?