EU-s támogatások elszámolása

Kérdés: Társulásunk bölcsődei felújításra nyert EU-s támogatást. A támogatási szerződés megkötését követően folyósításra fog kerülni az előleg. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, el kell határolni a kapott támogatásnak megfelelő összeget. Ezzel kapcsolatban lenne szükségem pontosításra. Jól tudom, hogy halasztott bevételre csak aktiváláskor a bekerülési értékkel megegyező összeget kell könyvelni? Mivel jelenleg nem tudom, hogy mennyi lesz a bekerülési érték a beruházás végén (1-2 év múlva), ezért a támogatás összegét a bevételek passzív időbeli elhatárolása soron tervezem nyilvántartani, és aktiváláskor a bekerülési értéknek megfelelő összeget átvezetni a halasztott bevételek közé. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen járnak el. Az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdése szerint az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit (B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Vásárolt eszköz bekerülési értéke

Kérdés:

Felhalmozásnál a tárgyi eszközhöz kapcsolható bekerülési érték meghatározásánál a rendelet "idegen vállalkozó"-ra vonatkoztatja az egyedi tárgyi eszközhöz aktiválható szállítási költséget. "Idegen vállalkozó" bármely vállalkozás, cég? Ha például futópadot vásárolok a sporteszközöket forgalmazó cégtől, aki a szállítói számláján feltünteti a szállítási költséget is, a bekerülési érték része a szállítási költség is(?)

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. a beruházások bekerülési értékénél különbséget tesz a vásárolt és az idegen vállalkozó által előállított eszközök bekerülési értékének megállapítása között.A vásárolt eszközök alatt a készen kapható eszközöket kell érteni, ilyen például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Ingatlanberuházás aktiválása

Kérdés: Új ingatlan létesítésekor (beruházás) a víziközmű-szolgáltató által kiállított vízbekötés, házi ivóvízhálózat átvétele és a geodéziai bemérés díja csak kapcsolódó szolgáltatási díj, vagy a beruházás aktiválandó része (K337 vagy K62)?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Önkormányzatok által közösen beszerzett tárgyi eszköz megvásárlása, nyilvántartása, térítésmentes átadása

Kérdés: Több önkormányzat közösen megállapodott arról, hogy a rendőrség feladatainak ellátását közösen beszerzett tárgyi eszközzel kívánják segíteni úgy, hogy minden önkormányzat a saját anyagi lehetőségeihez képest hozzájárul az eszközbeszerzéshez. Az önkormányzatok megbíztak maguk közül egy önkormányzatot, hogy az eszköz beszerzésével és a rendőrség részére történő átadással kapcsolatos feladatokat lássa el. A rendőrségnek történő átadás jogcíme kölcsönhaszon-szerződés alapján ingyenes használatba adás. A beszerzés úgy történne, hogy az önkormányzatok között létrejött megállapodás alapján minden önkormányzat átutalja a felajánlott összeget a beszerzéssel megbízott önkormányzat számlájára, amely az összegyűlt "támogatás" terhére megvásárolja az eszközt. A számla a megbízott önkormányzat nevére szólna, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban nem kivitelezhető, hogy kb. 2-3 millió forint értékű eszköz beszerzési árát 15-20 önkormányzat nevére megbontsa az eladó.
1. Hogyan történjen a közösen beszerzett eszköz aktiválása?
a) Az anyagi hozzájárulás arányában minden önkormányzat külön-külön aktiválja és tartja nyilván saját mérlegében a tulajdonuk arányában? Ebben az esetben mi az aktiválás bizonylata?
b) A beszerzéssel megbízott önkormányzat aktiválja és tartja nyilván 100% beszerzési áron? Ebben az esetben hogyan kell nyilvántartani és könyvelni a közös tulajdonban lévő tárgyi eszköz beszerzését?
2. Helyesen gondoljuk, hogy az aktiválást követően a rendőrségnek történő ingyenes használatba adásról szóló kölcsönhaszon-szerződést a beszerzésben érintett önkormányzatok és a használatba vevő rendőri szervezet közösen kötnék meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szt., illetve az Áhsz. az ingatlanok kivételével nem tartalmaz előírást a tulajdoni hányadok önálló eszközként történő nyilvántartásba vételére, így az ingatlannak nem minősülő közösen beszerzett eszközt csak az egyik önkormányzat aktiválhatja a teljes bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Intézmények közötti eszközátadás

Kérdés:

Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, de feltételezzük, hogy az önkormányzat fenntartásába tartozó intézményről van szó. Az önkormányzat és intézménye, illetve azonos irányító szervhez tartozó intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Beruházásokhoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok számlája

Kérdés:

A kivitelező befejezte a beruházást, melyhez műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, illetve teljesítésigazolás is készült (június 10-ei dátummal). A kivitelező részére a teljesítésigazolás abban az esetben volt kiállítható, ha a műszaki ellenőr erről írásban nyilatkozott (átvette a munkát, aláírásával igazolta ezt). Ez alapján a műszaki ellenőri feladatokhoz kapcsolódó számla dátuma meg kell, hogy egyezzen a beruházás aktiválásának az időpontjával, és a teljesítésigazolás időpontjával (június 10.), véleményünk szerint csak így aktiválható ez a költség, továbbá az ő teljesítésigazolása nélkül a vállalkozó nem állíthatta ki a végszámlát. A mérnök azonban június 20-ai teljesítési dátummal állította ki a számláját, mivel állítása szerint további dokumentációs kötelezettsége volt még a műszaki átadás-átvételt követően, így a mérnöki munkát csak június 20-án fejezte be. Az aktiválás érdekében – véleményünk szerint – szükséges volt a műszaki ellenőr számlájának javítása, azonban a műszaki ellenőr állásfoglalása szerint a kérésünk nem jogos. A fenti helyzethez hasonló esetekben hogy járunk el szabályosan a beruházáshoz kapcsolódóan befogadható számlák kezelését illetően?

Részlet a válaszából: […] Az építési műszaki ellenőr feladata többek között a 191/2009. Korm. rendelet 16. §-a (3) bekezdésének o) pontja szerint a teljesítésigazolás kiállítása és átadása vagy megküldése a fővállalkozó részére, rögzítése az építési naplóban a fővállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Tárgyi eszköz üzembe helyezése

Kérdés: Intézményünk tárgyi eszközök beszerzésénél, az aktiváláshoz az alábbi dokumentumokat kéri (értelemszerűen a beruházás típusának a függvényében a megfelelőt):
- Átadás-átvételi jegyzőkönyv
- Üzembe helyezési jegyzőkönyv
- Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
Ha a beszerzett eszközt nem szükséges üzembe helyezni (pl. bútor vagy tolókocsi), akkor az aktiváláshoz elegendő-e a szállítólevél, vagy abban az esetben is szükséges az átadás-átvételi jegyzőkönyv?
Részlet a válaszából: […] Az üzembe helyezés számviteli szempontból az eszköz rendeltetésszerű használatbevétele. Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése az üzembe helyezéssel mint rendeltetésszerű használatbavétellel kapcsolatosan annyit ír elő, hogy az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Műszaki ellenőri tevékenység elszámolása

Kérdés: Az építőipari kivitelezési tevékenység műszaki ellenőri feladatainak teljes körű ellátásáról kiállítandó végszámla kibocsátására a megbízott a garanciális 1 év lejárta után jogosult. A beruházás bekerülési értékének részét képezi a fentiek szerinti, 1 évvel az aktiválás után beérkezett számla? A K62 rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot. A fentiek értelmében, ha az aktiváláskor megállapított bekerülési érték és a számla kézhezvételét követően megállapított bekerülési érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Akcióterületi és kihasználtsági terv

Kérdés: Egy projekt esetében a projekt fizikai megvalósításához szükséges "akcióterületi és kihasználtsági terv" elkészítése a beruházás bekerülési részét képezi-e? Amennyiben igen, akkor ráaktiválom pl. az építményre, vagy külön tervként (szellemi termék) aktiválandó?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdés szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Ingatlan vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdése értelmében az adóalany a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének kiigazítását abban az esetben köteles elvégezni, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
13