70 talált cikk az alapítás kifejezésre

Kérdés: Hogyan hatnak a Bkr. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra? Kiterjeszthető-e, és ha igen, milyen módon a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra?

Kérdés: Kell-e képviselő-testületi határozat a lakásvásárlási kölcsön visszafizetésének megtörténte esetén jelzálogjogtörlési engedélyre vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyására?

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani az alábbi gazdasági események helyes számviteli elszámolásához:
1. Önkormányzat uniós projekt keretében 10 millió Ft támogatási előleget kapott 2013-ban. 2014-ben az előlegből 8 millió Ft elszámolásra, 2 millió Ft visszafizetésre került. Hogyan könyvelünk 2014-ben a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
2. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére veszteség fedezetére pótbefizetést teljesít. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?
3. Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága részére pénzeszközt ad át tőketartalék növelése céljából. Hogyan számoljuk el az önkormányzatnál, illetve a gazdasági társaságnál?

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?

Kérdés: 2012. január 1-jéig az önkormányzatok gazdasági társaság alapítására, részesedés vásárlására vonatkozó előírásait az Áht. és az Ámr. tartalmazták. Ezek az előírások 2012. január 1-je után hol találhatók, mi a lényegük?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján nyert állami támogatásból és önkormányzati saját forrásból valósítja meg a nyári szociális gyermekétkeztetést. Az étel előállítása az önkormányzat konyháján történik. Az étel előállításával kapcsolatosan felmerülő áfát nem helyezzük levonásba (elkülönítjük az ezzel kapcsolatos beszerzéseket). Az étkezés igénybevételét meg kell-e jeleníteni a könyvelésben? Ki kell-e mutatni a szociális juttatások kiadásai között mint természetben nyújtott juttatás, és ezzel egy időben ugyanilyen összeggel a konyha bevételei között áfa nélkül, figyelemmel az Áfa-tv. 120. §-ában foglaltakra? (Ha nem vonjuk le a beszerzésre jutó áfát, akkor a szolgáltatás igénybevételéért sem kell felszámítani.) Amennyiben könyvelni kell, kérem, hogy az alábbi konkrét példán szíveskedjenek bemutatni. Példa:
1. A gyermekek által igénybe vett étkezés önköltsége (nyersanyag + rezsi + vissza nem igényelhető áfa) 500 000 Ft. A gyermek nem fizet térítési díjat, mivel a felmerült költségből 400 000 Ft-ot az állami költségvetés, 100 000 Ft-ot az önkormányzat térít. Az önkormányzat saját konyháján saját költségvetésén belül történik az étkeztetés lebonyolítása.
2. A fenti példát követve mi történik akkor, ha nem az önkormányzat üzemelteti a saját konyháját, hanem az önkormányzat által létrehozott önállóan működő intézmény, amelynek alapfeladata a gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés lebonyolítása? Ez az intézmény sem vonja le és nem fizet az ingyenes étkeztetés után áfát. Az állami támogatást az önkormányzat kapja.

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne segítséget kérni. A hivatalunknál alkalmazásban álló dolgozónk (közalkalmazott) az alábbi kimutatáson feltüntetett jogviszonyok alapján mikor jogosult és mennyi idő után a jubileumi jutalomra?