65 cikk rendezése:
51. cikk / 65 Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv átszervezése
Kérdés: Egy önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervét (ÁMK) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé kívánja átszervezni. Megteheti-e ezt a 2008. szeptember 1.-2009. június 15. közötti időszakban, a 2008. december 31-i időpontot választva?
52. cikk / 65 Nonprofit társaságok társasági jogi státusa, adójogi megítélése
Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?
53. cikk / 65 Tulajdonszerzés 2003. június 9-e előtt alapított gazdasági társaságokban
Kérdés: Egy költségvetési szerv (önkormányzat polgármesteri hivatala) olyan gazdálkodó szervezetben vesz részt, amelyben többségi befolyással nem rendelkezik. A gazdasági társaság alapítása 2003. 06. 09. előtt történt. Van-e valamilyen teendője a költségvetési szervnek az Áht. 95. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel?
54. cikk / 65 Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv beszámolókészítési kötelezettsége
Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?
55. cikk / 65 Víziközmű bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?
56. cikk / 65 Zálogjog áfakötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?
57. cikk / 65 Költségvetési szervek önálló adóalanyisága
Kérdés: Önkormányzati fenntartású önálló intézményhez négy, részben önálló intézmény tartozik. A részben önállóak az alapító okiratuk szerint jogi személyiséggel rendelkező szervek. Az intézmények egy adószámmal – az önálló intézmény adószámával – rendelkeznek, a tevékenységük során számlákat, bizonylatokat állítanak ki. A számlán az intézmény megnevezésénél az alapító okirat szerinti intézményi nevet kell feltüntetni, vagy az önálló intézmény nevét, mivel az adószám ehhez az intézményi névhez kapcsolódik.
58. cikk / 65 Díszpolgári cím adományozásával járó ajándék adókötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete olimpiai szereplése (bronzérem) elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott arany zsebórát vásároltak, melynek értéke 95 ezer forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi "Adóköteles természetbeni juttatás nem saját dolgozónak" címszó alá soroltunk, és 44% kifizetői adót és 11% ehót számoltunk utána. Helyesen cselekedtünk?
59. cikk / 65 Beolvasztással megszűnő költségvetési szerv beszámolási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!
60. cikk / 65 Minőségbiztosítás elszámolása
Kérdés: 2003-ban egy továbbképzésen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2003. évi beszámoló mérlegében az alapítás-átszervezés 1111 főkönyvi számon kell állományba venni a HACCP és a Kockázatértékelés értékelését. Ezzel szemben a könyvvizsgálónk ezt a számviteli törvénnyel ellenkezőnek nyilvánította. Mi erről a véleményük?
