156 talált cikk az anyagok kifejezésre

Kérdés: Az intézet mint ajánlatkérő uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított főzési alapanyagok beszerzése tárgyában. A termékkört az ajánlatkérő 6 részre bontotta fel, majd az ajánlatok értékelése során a 6 részből egy részt (tej, tejtermékek) érvénytelennek nyilvánított. Az érvénytelennek nyilvánított rész termékkörének beszerzése céljából az ajánlatkérő eljárhat-e a Kbt. 120. §-ának e) pontja szerint?

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján nyert állami támogatásból és önkormányzati saját forrásból valósítja meg a nyári szociális gyermekétkeztetést. Az étel előállítása az önkormányzat konyháján történik. Az étel előállításával kapcsolatosan felmerülő áfát nem helyezzük levonásba (elkülönítjük az ezzel kapcsolatos beszerzéseket). Az étkezés igénybevételét meg kell-e jeleníteni a könyvelésben? Ki kell-e mutatni a szociális juttatások kiadásai között mint természetben nyújtott juttatás, és ezzel egy időben ugyanilyen összeggel a konyha bevételei között áfa nélkül, figyelemmel az Áfa-tv. 120. §-ában foglaltakra? (Ha nem vonjuk le a beszerzésre jutó áfát, akkor a szolgáltatás igénybevételéért sem kell felszámítani.) Amennyiben könyvelni kell, kérem, hogy az alábbi konkrét példán szíveskedjenek bemutatni. Példa:
1. A gyermekek által igénybe vett étkezés önköltsége (nyersanyag + rezsi + vissza nem igényelhető áfa) 500 000 Ft. A gyermek nem fizet térítési díjat, mivel a felmerült költségből 400 000 Ft-ot az állami költségvetés, 100 000 Ft-ot az önkormányzat térít. Az önkormányzat saját konyháján saját költségvetésén belül történik az étkeztetés lebonyolítása.
2. A fenti példát követve mi történik akkor, ha nem az önkormányzat üzemelteti a saját konyháját, hanem az önkormányzat által létrehozott önállóan működő intézmény, amelynek alapfeladata a gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés lebonyolítása? Ez az intézmény sem vonja le és nem fizet az ingyenes étkeztetés után áfát. Az állami támogatást az önkormányzat kapja.

Kérdés: Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv. Az önkormányzat konyháját üzemelteti, amely keretében ellátja az óvodai és iskolai étkeztetést, de a szabad kapacitást kihasználva "külső" megrendelésre is főz. Áfaalany, negyedéves bevallásra kötelezett. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, akiket az intézmény foglalkoztat, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen – kizárólag saját konyha részére – zöldségféléket termelnek. Az önköltség-számítási szabályzat alapján megállapítjuk az előállított termék egységre jutó önköltségét (munkabér, járulék, vetőmag, gépi munka stb.), és ennek alapján belső számviteli bizonylattal dokumentáljuk a megtermelt mennyiséget, amelyet külön átadás-átvételi bizonylat alapján (mennyiség és érték feltüntetésével) átadunk a konyha részére. A konyha a készletet bevételezi. Milyen pénzforgalmi helyesbítő tételeket kell könyvelni a készletmozgással egy időben? Kell-e könyvelni a konyha költséghelyen az "élelmiszer-vásárlást" dologi kiadásként, és ezzel egy időben a 011300. Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakfeladaton az önköltségi áron megállapított bevételt? A fenti könyvelési tétel módosítaná az áfabevallás levonható, illetve befizetendő adó sorait is.

Kérdés: Önkormányzatunk nyomdai munkákat rendelt meg, melyek közt tervezési, tipográfiai és grafikai terv előkészítés feladatok szerepelnek. Alapvetően azonban egy kész kiadványt, könyvet rendeltünk meg a szerződés keretében. Vita merült fel azonban az alkalmazandó adómérték tekintetében a nyomdával. Ők úgy gondolják, hogy 20 százalékos adókulccsal kell számlázniuk a jelzett szolgáltatásokért. Mi azonban úgy látjuk, hogy 5 százalékos adókulcs alá tartozik, mivel mi egy bizonyos példányszámban elkészített könyvet rendeltünk meg. Mi a véleményük továbbá a reklámanyagok, illetve a csomagolóanyagok adómértékéről? Kérdés továbbá számunkra, hogy az adó alapjának része-e a környezetvédelmi termékdíj, melyet szintén át kíván hárítani a nyomda.

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?

Kérdés: Szervezetünk tevékenysége során a vtsz 3822 és 3002 alá sorolható diagnosztikai táptalajok, savók, tesztpreparátumok értékesítésével foglalkozik. Ezekkel mutathatók ki az emberi mintákban jelen lévő betegségek, illetve az egészségügyi intézményekben használt sterilizálóberendezések működésének hatásfokát lehet megállapítani, ellenőrizni. Az Áfa-tv. e termékekre 5, illetve 20% adómértéket állapít meg. A fenti tevékenységem, tehát amikor a termékek egészségügyi szolgáltatásokhoz kerülnek felhasználásra, adómentes lehet-e a törvény 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján? Amennyiben pedig mentes a termékértékesítés, szükséges-e a vevő részéről egy nyilatkozattétel, mely szerint a terméket kizárólag a humán-egészségügyi szolgáltatás keretében használja fel? Kötelesek vagyunk-e ügyletenként beszerezni?

Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)

Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.