156 talált cikk az anyagok kifejezésre

Kérdés: Mikor minősül az önkormányzati beruházás saját rezsis beruházásnak?

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)

Kérdés: Egy könyvet készülünk kiadni. A nyomdai munkákra beérkezett árajánlatokat áttanulmányozva megállapítottuk, hogy azokban az ajánlattevők eltérő áfakulccsal számolnak. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a tervezés, nyomdai előkészítés, tipográfiai és grafikai terv, nyomdai előkészítés, nyomdai kivitelezés, a reklámhordozó anyagok és a csomagolóanyagok utáni környezetvédelmi termékdíj milyen áfakulcs alá tartozik!

Kérdés: Kérem, nyújtsanak segítséget számunkra az új Áfa-tv. 86. § (2) bek. c) pontja értelmezésében! Önkormányzatunk és társaságai széles körű bérbeadási tevékenységet folytatnak, a bérbe adott épületekben különböző műszaki berendezések, pl. kazánok és egyéb berendezések vannak. Hogyan kell számlázni a bérbeadást, ha az épületet ezekkel együtt adjuk bérbe?

Kérdés: Szociális intézményünk pszichiátriai betegek ellátását, idősek bentlakásos ellátását, házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, családsegítő szolgáltatást végez. Saját konyhát üzemeltetünk. A konyhára beszerzett anyagokra kell-e egyszerűsített közbeszerzést meghirdetni, vagy vonatkozik ránk a 2005. évi XCIV. tv. a 2003. évi CXXIX. tv. 243. § (3) bekezdése, mely szerint a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv. szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés, valamint szolgáltatás megrendelése esetén nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárást?

Kérdés: Cégünk értéknövelő felújítást végeztetett saját ingatlanunkon. A kivitelezést szerződések alapján külső vállalkozások végezték. A kivitelezés során előfordul, hogy a kivitelezők az anyagok vásárlásakor a mi cégünk nevére vásároltak. Ezeket a számlák alapján megtérítettük részükre. Ilyen esetben a felújítás (beruházás) hogyan számolható el? Saját termelésű eszközként vagy egyszerűen beruházásként kell elszámolni, vagy mindkét megoldás megfelelő? Ha saját termelésű eszközként számoljuk el, a teljes beruházást kell-e figyelembe venni, vagy csak a vásárolt anyagokat?

Kérdés: Iskolánk tánctagozata költségigényes, mivel a ruhákat és cipőket az iskola biztosítja. A beszerzett ruhaanyagot azonnal költségként számoljuk el, vagy az abból készült ruhákat kell nyilvántartásba venni?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?

Kérdés: Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?