33 talált állásfoglalás a bankkártya kifejezésre

Kérdés: Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy
c) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.
Önkormányzatunknál a 200 000 forintot el nem érő kifizetések esetében az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges, szóbeli kötelezettségvállalás elég. Ezzel kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben a kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés milyen módon dokumentálható szabályszerűen?
Elegendő és szabályszerű eljárásnak minősül-e, ha a 200 000 forintot el nem érő kifizetés esetében a beérkezett számlán kerül feltüntetésre a kötelezettségvállaló, a pénzügyi ellenjegyző és a teljesítésigazoló aláírása, a megfelelő dátumokkal?
Ilyen esetben nem probléma, ha a számla kiállítása 2026. 09. 02-án megtörtént, de a pénzügyi ellenjegyzés csak 2026. 09. 03-án valósul meg? Ha nem, hogyan lehetne ezt szabályosan kezelni?
Az ASP 112-es menüpontjából szükséges kinyomtatni a Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása dokumentumát, vagy elég, ha a számlán szerepel a pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, teljesítés-igazoló aláírása dátummal?
Önkormányzatunknál a bankkártyás vásárlásokhoz belső bizonylatot alkalmazunk, megjelöljük a rovatot, ahova a számla majd könyvelésre kerül, és hogy az összeg rendelkezésre áll. A pénzügyi ellenjegyző ezen a bizonylaton aláírásával igazolja, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ilyen esetben a kötelezettségvállalás a számlán történik, vagy ezen a bizonylaton?

Kérdés: Ha a munkavállaló utólagos elszámolásra felvesz készpénzelőleget a pénztárból, akkor, ha vásárlásnál a saját bankkártyájával fizet, elszámolhatja-e a számlát, vagy ragaszkodhatunk a készpénzes fizetéshez, mivel felvette az előleget?

Kérdés: Egyik nemzetiségi önkormányzat elnöke bankkártyával vásárolt, és már több mint 30 napja nem hozta be a számlát elszámolásra. A banki terheléseket utólagos elszámolásra adott előlegként tartjuk nyilván. Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján értelmezésünk szerint a terhelés napjától az elszámolás napjáig az elnöknek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Az elnök a nemzetiségi önkormányzattól nem vesz fel tiszteletdíjat, és nincs más jövedelme. Hogyan kell eljárnunk ebben az esetben? A jövedelem után kinek kell az adóhatóság részére megfizetnie az adót? A nemzetiségi önkormányzatnak csak támogatásból származó bevétele van. Ha a nemzetiségi önkormányzatnak kell az adót a NAV részére megfizetnie, azt előírhatja-e az elnökkel szembeni követelésként? Véleményünk szerint ez a kiadás a támogatás terhére nem számolható el, mivel nem kapcsolódik a nemzetiségi önkormányzat semmilyen programjához vagy rendezvényéhez.

Kérdés: A mindennapi működés során esetenként előfordul, hogy egy adott hónapban kiállított készpénzes számla beérkezése és iktatása a gazdasági szervezethez objektív okokból csak pár nappal később, a következő hónapban történik meg, és a házipénztári elszámolás, illetve kifizetés is ekkor valósul meg. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Áhsz, 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások tükrében hogyan minősül ez a kifizetési gyakorlat? Mi a szabályszerű eljárás az ilyen jellegű időbeli csúszások kezelésére? Előleg felvételére nem kerül sor, a dolgozó megelőlegezi az összeget. Ha a dolgozó bankkártyával fizet, és mi a bankszámlájára utaljuk vissza ezt az összeget pár napos csúszással, az helyes gyakorlat?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként (bölcsőde) a dolgozók munkaruha-juttatásra jogosultak. A dolgozók egyenként maguk szerzik be a szabályzatban, illetve jogszabályban meghatározott munkaruhát. A számla a munkáltató nevére szól, utólagos elszámolással pénztárból történő kifizetéssel. Készpénzes számla esetén fizethet-e a dolgozó saját bankkártyájával, vagy csak készpénzzel? Mivel az intézmény pénztárából a kifizetés készpénzben történik számla ellenében.

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámú, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Önkormányzatunk delegációja Romániában volt, ahol bankkártyával fizette a belépőjegyeket és az éttermi szolgáltatást. Az egyik kártyás fizetés esetében (étteremben) nem működött a terminál, és ezért ATM-ből kellett pénzt felvenni (a fogyasztás összegét vették fel), hogy a számlát rendezni tudják. A bankszámlakivonaton 7 nap elteltével láttuk a terhelést (forintban). Helyesen járunk-e el, ha a beterhelt összeget bevételezzük a pénztárba, és az ehhez tartozó szolgáltatás számláját, ami készpénzes lett (bruttó értéken forint, áfa hatályán kívüli) kiadásba helyezzük? A többi kártyás használat esetében már működtek a terminálok, és tudtak bankkártyával fizetni (az ASP-ben csekkes fizetést választunk), a terhelést is látjuk a bankszámlakivonaton. Helyes-e az a megoldás, ha a számlákat bruttó értéken (forintban) áfa hatályán kívüliként vezetjük fel azzal az összeggel, amit beterhelt a bank? Az önkormányzatnak nincs valuta/deviza pénztára.

Kérdés: A művelődési ház és könyvtár (1-es adószámú) fénymásolási és nyomtatási szolgáltatást nyújt. Erről elegendő, ha egyszerűsített nyugtát adnak, amit az ASP-ben rögzítünk, vagy számlát kell kiállítani? A könyvtár a beiratkozásoknál jelképes tagdíjat kér, erről is elegendő, ha egyszerűsített nyugtát ad, ami rögzítésre kerül az ASP-ben, vagy számlát szükséges kiállítani?