33 talált állásfoglalás a bankkártya kifejezésre

Kérdés: Az egyik intézményvezető 2 napos szakmai konferenciára utazott. Az általa leadott kiküldetési rendelvény tartalmazza az utazással kapcsolatos és a szállásköltségét is, mert az ország távolabbi helyén rendezték meg a konferenciát. A szállásról hozott egy számlát, amely az intézmény nevére szól, és az intézmény bankkártyájával fizette ki. Az autópálya-matricát úgyszintén az intézmény bankkártyájával fizette ki. Ezek a tételek is szerepelnek a kiküldetési rendelvényén. Mely tételek szerepelnek helyesen a kiküldetési rendelvényen? Csak azok, amelyeket ki kell a munkavállaló részére fizetni, vagy a kiküldetéssel kapcsolatos összes felmerült költség, még azok is, amelyeket intézményi bankkártyával kifizetett? A szállás és az autópálya-matrica kiegyenlítése megjelenik az intézmény bankkártyához kapcsolt számla kivonatain. Hová kell könyvelni a két bankkártyával kifizetett tételt? Le kell-e számfejteni ezeket a tételeket (szállás, autópálya-matrica) kiküldetésként, ha bankkártyával az intézmény már kifizette? Mely rovatokra kell könyvelni ezeket a tételeket?

Kérdés: 2019. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak az utalványokra, illetve azok beváltására. Az új szabályokkal kapcsolatban több kérdésünk is felmerült.
1. Társaságunk ajándéktárgyak forgalmazásával foglalkozik, csak Magyarországon értékesítünk, a termékeket az üzleteinkben lehet megvásárolni, külföldre nem szállítunk, webshopunk nincs. Az eddigi gyakorlat szerint, amikor a vevő akár az általunk kibocsátott utalványt, akár a más által kibocsátott utalványt beváltotta nálunk, azaz terméket adtunk az utalványért "cserébe", számlát vagy nyugtát bocsátottunk ki a vevőnek. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok alapján hogyan kell majd bizonylatolni.
2. Az Áfa-tv. új szabályai megkülönböztetik az egycélú és többcélú utalványokat. Úgy értesültünk, hogy csak azok az utalványok minősülnek egycélú utalványnak, amelyeket azonos adómérték alá tartozó termékekre lehet beváltani, azonban a jogszabály szövegéből ezt nem tudjuk egyértelműen kiolvasni. A mi üzleteinkben kizárólag 27 százalékos áfa alá tartozó termékeket lehet megvásárolni. Ez azt jelenti, hogy az utalványok beváltására az egycélú utalványokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az esetünkben?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.

Kérdés: Bankkártyával történő fizetéskor készpénzfizetési számla elfogadható-e?

Kérdés: VIP-kártya esetén, ahol a bizonylatok utólag kerülnek a pénzügyi területre, hogyan kell történnie az érvényesítésnek és az utalványozásnak?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, szeretnénk a segítségüket kérni az alábbi témában:
1. 2014. év végén egy EU-s pályázaton nyert összeget a főszámlánkra (költségvetési elsz.szla) utaltak, az elkülönített alszámla helyett. Ezt a bevételt a 922 Államháztartáson kívüli működési támogatások bevételére könyveltünk, 2015-ben átvezettük a főszámlánkról az e célra nyitott elkülönített bankszámlára. A bankszámlák közötti átvezetésen kívül milyen könyvelési lépések szükségesek még? (3682. idegen pénzeszközökkel szemben milyen könyvelési tétel volna megfelelő?)
2. Az EU-s számláról kifizetéseket eszközöltünk (bankkártyával), ezeket a gazdasági eseményeket hogyan könyveljük?

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknek 2009. évben szükségszerű volt a látogatók számára bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítani múzeumi belépőjegyek megvásárlásához. Ezért az ajánlatokat kikérve, a legolcsóbb banki árajánlatot fogadtuk el. Így ennél a banknál folyószámlát kellett nyitnunk a pénzforgalom kezeléséhez. Erre a számlára folyik be a bankkártyás tranzakciókat érintő jegybevételünk, ahol természetesen kezelési költséget számítanak fel. A kérdésünk az lenne, hogy ezeket a tételeket melyik főkönyvi számlán keresztül kell könyvelni, elsősorban, hogy melyik főkönyvi számlát kell használni a folyószámlához?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója az önkormányzat részére és nevére számla ellenében vásárolt. A számlán a fizetés módjaként bankkártya lett feltüntetve. Az önkormányzat nem rendelkezik bankkártyával, a fizetésre használt kártya a dolgozó nevére szól. Elszámolható-e az ilyen számla készpénzes számlaként? Elszámolhatók-e továbbá azok a számlák, amelyek az önkormányzat nevére szólnak, a fizetési mód készpénz, de készpénz helyett a dolgozó a saját bankkártyájával fizet?

Kérdés: Bankkártyával történő készpénzfelvétel esetén kötelező-e a felvett pénzt a házipénztárba bevételezni, illetve onnan elszámolási előlegként kiadni, vagy közvetlenül elszámolási előleg felvételeként is lehet könyvelni a bankkivonat alapján? A felvett készpénzzel többnyire csak napokkal később, a beszerzéseket követően számolnak el.

Kérdés: A befizetett vizitdíjakkal és kórházi napidíjakkal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy azt melyik főkönyvi számlákon kell könyvelni bevételként? Van-e további teendő ezekkel a díjakkal kapcsolatban (pl. továbbutalás)?