284 talált cikk a bejelentés kifejezésre

Kérdés: Az egyházakról szóló törvény a kegytárgyak értékesítését nem tekinti gazdasági tevékenységnek. Az egyház kegytárgyakat értékesít. Véleményünk szerint ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, így nem kell adóalanynak bejelentkeznie. Helyes-e a vélekedésünk?

Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.

Kérdés: Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatoknak milyen bejelentési kötelezettségük van a Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére? Milyen konkrét dokumentumokat kell beküldeni?

Kérdés: Egy önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képezi a Rendezvénycsarnok Kft. Részére az önkormányzat támogatást nyújt működési célra. A támogatás bejelentési kötelezettség alá tartozik-e a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodája részére, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján? Bejelentési kötelezettség fennáll-e, amennyiben az önkormányzat részben vagy egyáltalán nem tulajdonosa egy támogatott gazdasági társaságnak?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?

Kérdés: Az Áfa-tv. 49. § (6) bekezdése szerint a 4 milliós értékhatárba a tárgyi eszköz értékesítését nem kell beszámítani. Ettől függetlenül az erről szóló számlát lehet-e az alanyi mentes előírásnak megfelelő módon – az Áfa-tv. 13. § 16. q) pontja előírása szerint – az alanyi adómentességre hivatkozva kiállítani?

Kérdés: Egy önkormányzat értékesített egy szántót, majd egy gazdasági épületet. Ennek kapcsán merült fel, hogy kell-e utána áfát fizetnie (mivel az értékesítés csak egyszeri), illetve az önkormányzat lehet-e alanyi adómentes. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak?

Kérdés: Egy kereskedelmi banknál vezetett devizaszámlán a bank kamatot írt jóvá. Hogyan kell ezt a bevételt a Kincstárnak jelenteni és könyvelni?

Kérdés: 2006. január 1-jétől megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítás. Tárgyi mentes oktatás és adóköteles étkeztetés (vásárolt) tevékenységet végzünk. Működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben és nem adóköteles tevékenységre vagy céltól független támogatásként kapunk. Azt, hogy az étkeztetésnél mennyi támogatást vettem igénybe, a meglévő bizonylataim alapján tudom kimutatni. Pl. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltsége: 200 000 Ft + 30 000 Ft (áfa) Tanulóktól befolyt térítési díj: 150 000 Ft + 22 500 Ft (áfa) Támogatás a két tétel különbsége: 50 000 Ft + 7500 Ft (áfa) Hogyan járok el helyesen a vállalkozó számlájának áfakönyvelésekor? 1. Levonhatom a teljes összeget, azaz a 30 000 Ft-ot, mert bevalláskor befizetendő áfaként szerepeltetem a tanulóktól befolyt térítési díj utáni áfát, 22 500 Ft-ot és a támogatásra jutó áfát, 7500 Ft-ot is. (Így az egyenlegem ebben az esetben 0 Ft.) 2. Nem vonhatom le a teljes 30 000 Ft-ot, csökkentem a támogatásra jutó áfával: 30 000 x 150 000 = 22 500 Ft-ot tudok levonható áfaként beállítani. 150 000 + 50 000 Befizetendő áfaként csak a tanulóktól befolyt térítési díj áfáját szerepeltetem. Ha egyik megoldás sem jó, kérem Önöket, hogy a példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, segítséget nyújtani.

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?