Pénzkezelés személyi feltételei

Kérdés: A hivatalunkban működő belső ellenőrzés megkifogásolta, hogy a pénztáros a napi kifizetéseihez szükséges készpénzt maga veszi fel az OTP-ből, és fizeti be tulajdonképpen saját magának a pénztárba. A létszámleépítések miatt lettünk rákényszerítve erre a megoldásra, ami az ellenőr szerint összeférhetetlen. Ha valóban az, milyen jogszabályban van ez rögzítve?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya kiterjed agazdálkodókra, így az államháztartás szervezeteire is. Az említett törvény 14.§ (8) bekezdése előírja, hogy pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell apénzforgalom készpénzben, illetve bankszámlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Előlegek elszámolása

Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak abban az esetben lehet egyértelmű választadni, ha a belső ellenőrzési szervezet azt is rögzíti, hogy a 14 számvitelialapelvből melyik elvet sértették meg az adott gazdasági művelettelkapcsolatosan.Megjegyezzük, hogy sem az Áht., sem az Áht-vhr. nem tartalmazolyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Az érvényesítési jogkör gyakorlása

Kérdés: Belső ellenőrzési csoportunk kétféleképpen értelmezi a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdését. Melyik értelmezés a helyes? 1. A kormányrendelet a gazdasági szervezet vezetőjét ruházza fel az érvényesítés jogkörével, ezenkívül az intézményvezetőnek (középiskoláról van szó) lehetőséget ad arra, hogy írásbeli megbízása alapján megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozó is érvényesítsen. 2. Csak a gazdasági szervezet vezetője által (mert középiskolában nincs jegyző) írásban megbízott dolgozó (megfelelő végzettségű és képesítésű) gyakorolhatja az érvényesítési jogkört.
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet vonatkozó rendelkezése értelmében azérvényesítő feladat ellátására a gazdasági vezető jogosult. Azonban ezt ajogkörét át is ruházhatja (például: távolléte vagy más akadályoztatása esetére)megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozóra. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása

Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 29/A. § a) pontja szerint a termék más tagállambatörténő elfuvarozásának, más módon történő eljuttatásának tényét fuvarokmánnyalvagy más, hitelt érdemlő módon kell igazolni. Az Áfa-tv. – a fuvarokmányon kívül – közelebbről nemhatározza meg a hitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Áfa arányosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.
Részlet a válaszából: […] Összetett feladatot (gyermekvédelmi, oktatási) ellátóintézmény vagyunk. Alapfeladatunk alapvetően tárgyi adómentes tevékenység, azétkeztetésből adódóan azonban az alanyi értékhatárt meghaladóan havi bevallónakszámítunk. Ebből adódóan arányos adómegosztást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Beruházás, felújítás és karbantartás közötti különbség

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".
Részlet a válaszából: […] A beruházás, felújítás és karbantartás közötti elhatárolástnem az elvégzett munka mennyisége alapján, hanem annak jellege szerint lehetmeghatározni.Az elvégzett ablakcsere nem tartozik a beruházások közé,mivel az Szt. beruházásokra vonatkozó kritériumainak nem felel meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Belső ellenőr foglalkoztatása

Kérdés: Ismereteink szerint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység csak köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban vagy magánszeméllyel kötött megbízási szerződéssel látható el. A Pénzügyminisztérium által kiadott útmutató szerint: "Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének ki kell jelölnie a szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső erőforrások bevonásával történő megszerzéséért felelős belső ellenőrzési vezetőt." Köthetünk-e szerződést nem magánszeméllyel, hanem egy bt.-vel is? Ez esetben a dologi kiadás, és nem a személyi juttatás előirányzatot terhelné a kifizetés.
Részlet a válaszából: […] A 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szabályozza aköltségvetési szervek belső ellenőrzésének kérdéseit. A hivatkozott rendelet 1.§-a határozza meg, hogy mely szervekre, szervezetekre terjed ki a hivatkozottutasítás hatálya. Amennyiben a kérdés olyan munkáltatóra utal, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Képesítési követelmények

Kérdés: Polgármesteri hivatalban belső ellenőri területen dolgozom, államigazgatási főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakközgazdász oklevéllel rendelkezem. 2005. februárban felvettek a belső ellenőrök névjegyzékébe. A munkáltatóm írásban felszólított, hogy 2006. december 31-éig szerezzem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, mert ennek hiányában nem tud belső ellenőrként alkalmazni. Beírattak a képzésre, melyet jelenleg is végzek, de a képzés költségeinek csak a felét téríti meg a munkáltató. Kell-e egyáltalán járnom mérlegképes tanfolyamra? Ha-a munkáltatóm kötelezett a tanfolyam elvégzésére, van-e valamilyen jogalapja annak, hogy a tanfolyam fele költségét velem fizettessék meg? Hová fordulhatok gyors jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri hivatalban foglalkoztatott belső ellenőrjogviszonya is a Ktv. hatálya alá tartozik, s a jogviszony-létesítés feltétele,hogy a leendő alkalmazott megfeleljen a külön jogszabályban meghatározottképesítési követelményeknek. Jelen esetben ez a külön jogszabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Belső ellenőrök

Kérdés: A 193/2003. Korm. r. 6. § (3) bekezdés rendelkezése alapján elláthatja-e az egyszemélyes belső ellenőri feladatokat az intézmény jogtanácsosa? Amennyiben van külön belső ellenőrzési egységvezető (és nem ő a belső ellenőr), akkor a belső ellenőr más munkakörben is foglalkoztatható?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésénekrendelkezése szerint a belső ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezettevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi.A (3) bekezdés szerint pedig a belső ellenőrzési egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Belső ellenőr vezetői pótléka

Kérdés: A 193/2003. Korm. rendelet II. fejezet 2. § n) bekezdése szerint: "Amennyiben a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, ez a személy belső ellenőrzési vezetőnek minősül." Egy fővárosi kerület belső ellenőre vagyok, a fentiek alapján jár-e nekem vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. rendelkezései szerint vezetői pótlék a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőket illeti meg, ezért meg kell vizsgálni, hogy a hivatkozott Korm. rendelet által "belső ellenőrzési vezetőnek" minősített munkakör a Ktv. szerint is vezetői munkakörnek minősül-e.Azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
4
5
6