454 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk szolgáltatóházat épített bérbeadási céllal, mely beruházás áfáját visszaigényelte. A szolgáltatóház parkosítására vonatkozó számla áfája is levonásba helyezhető?

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?

Kérdés: Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) a fenntartó (képviselő-testület) döntése alapján saját költségvetése terhére tervez nem lakás céljára szolgáló ingatlant vásárolni, amit majd a fenntartó döntésének megfelelően bérbeadás céljára fog hasznosítani. A megvásárolt ingatlan szerepelhető-e az intézmény mérlegében, a földhivatalnál bejegyezhető-e mint tulajdonos?
Amennyiben az intézmény a nem lakás céljára szolgáló bérbeadásra adókötelezettséget választott, akkor levonható-e az ingatlanvásárlás során fizetendő fordított áfa? A bérbeadási tevékenységet végezheti-e alaptevékenysége keretén belül, vagy csak vállalkozási tevékenységként?

Kérdés: Egy teleknek kettő magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. Nem rokonok, nem házastársak. Szeretnék bérbe adni. Van-e arra lehetőség, hogy az egész telket csak az egyik tulajdonos adja bérbe? Az Szja-tv. 4. §-ának (6) bekezdésében találtam, hogy a több tulajdonos közös tulajdonában álló ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a magánszemély tulajdonost alapesetben a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azonban írásban adott nyilatkozatban a tulajdonosok ettől eltérően is megállapodhatnak. Ezek szerint megállapodhatnak írásban, hogy csak az egyik tulajdonos adja bérbe az egész telket, és ő adózza le a jövedelmet?

Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja jóváhagyta a bevallási tervezetét, azonban utólag észlelte, hogy nem írta bele az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét. Mi a teendője, újabb bevallást szükséges beadnia?

Kérdés: Egy cég naptárakat biztosít ingyenesen, egy 3000 fő lakosságszámú település minden lakóingatlanja részére, melynek kézbesítésére a helyi önkormányzatot kéri meg. 15 forint/db + áfa összegben megtéríti az önkormányzat részére – számla ellenében – a kézbesítés költségeit. Az önkormányzat csak a nem lakóingatlannak minősülő ingatlan--bérbeadásra tekintettel jelentkezett be áfás számlázásra. Milyen feltételek mellett számlázhat az önkormányzat kézbesítési költséget a felajánló cégnek? Ha számlázhat az önkormányzat ilyen tevékenységet, azt áfamentesen, 15 forint bruttó értéken teheti? A naptárakat (ingyenes) készletre kell venni, 0 forint értéken? Kell-e valamilyen adminisztrációt teljesítenie az önkormányzatnak a NAV felé ezért a tevékenységért? Ha számlázhat az önkormányzat, milyen dokumentumok szükségesek a számla teljesítésének alátámasztására? Elég egy lista a kézbesítés címéről és az átvevő neve, aláírása szerepeltetésével? Ha a szomszéd veszi át a naptárt, a szomszéd aláírása is megfelel, zárójelben a szomszéd szó beírásával?

Kérdés: Egy önkormányzat saját tulajdonú ingatlanon piacot üzemeltet. Áfában az általános szabályok szerint adózik. Ingatlan-bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. A tevékenységének bevétele a piaci napokon a piaci terület konkrétan meghatározott területének napi bérbeadása az eladók részére napi helyjegy formájában. A piaci terület napi bérbeadása ingatlan-bérbeadási tevékenységnek minősül az Áfa-tv. szempontjából?

Kérdés: Önkormányzatunk csökkentette a saját tulajdonában álló gépjárműparkját, a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló egyik társaság értékesített számos személygépkocsit, így sok garázs felszabadult, amelyeket most bérbeadás keretében szeretnénk hasznosítani. Terveink szerint a garázsokat kifejezetten gépkocsik, egyéb közlekedési eszközök tárolására, elhelyezésére adnánk ki. A garázsok a társaságnak otthont adó irodaépülettől elkülönült épületben találhatóak. Főszabály szerint a garázs mint ingatlan bérbeadása adómentes? Választhat a társaság a garázsok bérbeadására adókötelezettséget?

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert, melyből egy vasúttörténeti park kerül kialakításra, állomásépülettel, kisvasúttal, játszótérrel, parkosítással. A projekt kiadásai után az áfát visszaigényeltük, arra tekintettel, hogy a beruházás eredményéből lesz bevétele az önkormányzatnak, hiszen belépőjeggyel lesz látogatható a létesítmény. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a működtetéssel egyik költségvetési szervét bízza meg, mely fizikálisan a most megvalósuló beruházás mellett található. Az intézmény egy interaktív kiállítóhelyet üzemeltet, és áfakörös. Ha a működtetésből származó bevétel nem közvetlenül az önkormányzathoz folyik be, hanem az általa alapított költségvetési szervéhez, az jelent-e problémát a beruházás után visszaigényelt áfa szempontjából?