291 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?

Kérdés: Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy céggel elektromosautó-töltők üzemeltetésével kapcsolatosan. A szerződés alapján az önkormányzatot megilleti a forgalommal arányos bérleti díj teljesítésigazolás alapján. Ebben az esetben milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani? Mert ugyan bérleti díj szerepel a szerződésben, a bérleti díjak vonatkozásában az áfamentességet választottuk, de szerintünk ez nem egy „hagyományos” bérleti díj, és ennek még kellene, hogy legyen 27%-os áfatartalma. Mikor járunk el helyesen a számla kiállítása során, ha mentesen vagy ha áfatartalommal számlázzuk ki a díjat?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?

Kérdés: Önkormányzatunktól a 2023. évi bérleti díj visszafizetését kéri egy cég, mivel a 2023. második féléves időszakra már nem számlázhattunk volna. Kérése jogos. 2024. évben azonban nem rendelkezünk olyan bevétellel (K402), amelyből könyvelésileg vissza tudnánk venni, a bevételek nem mehetnek mínuszba. Az előző évi támogatások visszafizetése K355 rovaton történhetnek. A partner cég ragaszkodik a számviteli bizonylat kiállításához. Mi a helyes számviteli megoldás? Milyen bizonylatot tudok kiállítani, illetve hogyan tudjuk lekönyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?

Kérdés: Az önkormányzatunk a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás formájában oldja meg. A szolgáltatást nyújtó az önkormányzattól bérli az ingatlant. Az önkormányzat bérleti díj szempontjából nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, egyébként általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk tovább, valamint a felmerült közüzemi költségeket is külön számlában, de áfamentesen, mert járulékos költségek. A bérleti díj bevételét a B402-es rovatra tesszük. Érdekelne a helyes eljárás, hogy a kiszámlázott közüzemi díjakat milyen bevételi rovatra, illetve, amit továbbszámlázunk bejövő számlát, melyik kiadási rovatra tesszük?

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?

Kérdés: Önkormányzatunk 2022. évben számlázott bérleti díjakat (akkor még 27% áfatartalommal). Most jelezte partnerünk, hogy jelenleg NAV támogatói vizsgálat folyik náluk a 2022. évre vonatkozóan, és a vizsgálat során megállapításra került, hogy az általunk kiállított számlákon nem szerepel a Csoportos Áfa azonosító szám, így ezek a bizonylatok nem szerepelnek a NAV Online rendszerében sem. Kérték, hogy az adott számlákat javítsuk, és tüntessük fel rajta a helyes adószámot és csoportazonosítót. Felvettük a kapcsolatot az ASP-fejlesztő kollégákkal, ők a számlák sztornózását javasolták, és új számla kiállítását ebben az évben (2024) a helyes adatokkal. Továbbá partnerünk úgy kéri az új számlát, amelyen a helyes partneradatok szerepelnek, hogy a teljesítés dátuma 2022. évi legyen. Véleményünk szerint nem állíthatunk ki 2024. évben olyan számlát, amelyen a teljesítés dátuma 2022. év. A programban a helyesbítő számla készítésénél van mód ugyan a partner módosítására, de hiába van átírva az adószám, a törzsadatoknál a csoportazonosítót ugyan hozza pluszban, de akkor is a régi adószámot tünteti fel a rendszer. Helyes a fenti eljárási mód, hiszen már egy lezárt gazdasági évre vonatkozó számlákat kellene sztornózni? Mit fog befolyásolni a könyvelésben, áfabevallásban stb.? Amennyiben helyes a régi számla sztornózása és új számla kiállítása a helyes partneradatokkal, akkor az új bizonylaton a dátumok hogyan szerepelnek helyesen?

Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?